Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Jancsó Jenő kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

38 gyakran okozott kiöntéseket, melyek még az Elba folyam alacsony vízállásánál is hátrányosak voltak ; legnagyobb fontossággal azonban mégis az Elbának árvizei birtak, a mennyiben ezek gyakran április, sőt május végéig is eltartanak és a lapályt részint közvetlenül elöntötték, részint pedig visszatorlódásuk által a belvizek lefolyását is megakadályozták. A vizmércze adatai különben világosan kimutatták azt, hogy az Elba folyam áradásai — az ősz kivételével — a többi hónapokban is fordulnak elő. Hozzájárult még ehhez azon körülmény is, hogy az Elba folyamnak ezen szakasza, az északi tenger behatásának is ki van téve és igy számtalanszor beállott azon eset, hogy dagály idején, az Elba folyam visszatorlodó vizei az Ilmenau lefolyó vizeit is visszatorlasztván, ezek az alacsony fekvésű kaszálókra kiléptek és a termést tetemesen megkárosították. A lapályt ostromló vízfolyások között az Elbán kivül a legfontosabb az Ilmenau és a Neetze folyók. Előbbi folyó dombosabb vidéken Bodenteich környékén ered, a honnan Lüneburgig halad, a hol nagyobbszerü malmokat hajt ; majd innen tovább éjszaki irányban haladva Dreckharburgnál a lapályba ér, hol esését veszitve derékszög alatt meghajlik és a nyugati irány betartásával Hoopte-ig folyik, a hol az Elbába szakad. Az egész folyam hossza 109 kilométer, vizgygyüjtő területe pedig mintegy 3000 km

2. Az Ilmenau folyam Lüneburgtól az Elbáig hajózható és igen kanyargós természetű. A Neetze folyó szintén magaslatokról lefutva Neetze falu alatt ér a lapályba, a honnan tovább szeszélyes kanyarulatokban folyva a Rohr-See-be ömlik. Innen kilépve nyugat felé veszi irányát és Lüdershausen, valamint Barum közsegek érintésével Dreckharburgnál szakad az Ilmenauba. Ezen utóbbi, mintegy 10 kilométer hosszú szakaszán a Neetze folyó a tavak vagy tószerü kiszélesedések egész sorozatát mutatja fel, melyek némelyike tetemes mélységgel bir, a mi csak onnan magyarázható meg, hogy ezen szakasz az Elba árvizeinek behatása alatt állhatott és az árvizgátak épitése előtti időben az árvizek ezen az uton a területre jutva, képződtek ezen tavak. A Neetze folyó teljes hossza 45 kilométer, vizgyüjtő-területe pedig mintegy 220 km

2, legalsó szakaszán az esés pedig 0'02%o, tehát majdnem vizszintes. A többször emiitett három folyó által közbefogott lapályon részint az esővizeknek, részint a szivárgó vizeknek levezetésére