Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Kolossváry Ödön: kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

gyári és csapadékvizek összességének minősége korántsem javul jelentékenyen, a mint ezt az Angliában eziránt megejtett vizsgáló­dások is bizonyítják, mely vizsgálódások eredménye szerint 10 tonna oly csatornaviz, melybe emberi ürülékek is jutnak, 12 tonna oly csatornavizzel tehető egyenlővé, melyből ez utóbbiak ki van­nak zárva. A városok területén összegyülemlő szenyvizeknek a különböző irányú követelményeknek legmegfelelőbb és igy leginkább elter­jedt módon földalatti boltozott csatornák segélyével a legközelebbi élővizfolyásba való bevezetése a legtermészetesebb és legegyszerűbb megoldása volt eddigelé a szenyvizeknek a városok területéről való eltávolításának. Nem is ütközik ez nehézségbe mindaddig, mig a csatornaviz másodperczenkinti tömege az őt befogadó viz­folyás másodperczenkinti legkisebb vízmennyiségéhez viszonyitva nagyon csekély ; de türhetlen és főleg egészségügyi szempontok­ból is káros állapotok állanak elő az esetben, midőn a bevezetett csatornaviznek tömege képes az élő vízfolyás vizét teljesen meg­rontani, mint pl. Párisban, hol a Clichy és St. Denisről a Szajnába betorkoló főgyűjtőktől lefelé 8 kilométer hosszban a Szajna vize piszkos barna szinre festve és annyira megfertőztetve van, hogy 11 kilométer hosszban a halak nem élhetnek és az egész környéken a káros kipárolgások a levegőt megfertőztetik ; vagy pl. Angliá­ban, hol Londonban a csatornavizeknek a Themsébe, és egyéb angol városokban a legközelebbi patakokba való bevezetése ha­sonló állapotoknak volt előidézője. Ily esetekben azonban a viz­nek teljes megrontásán kiviil még a mederviszonyokra is káros befolyása lehet a csatornavizek bevezetésének, erre ismét tanúbizony­ságul szolgálhat a párisi csatornavizeknek a Szajnába való beve­zetése, hol 260,000 köbméter napi szenyviznek lebocsátása után a főgyűjtők beömlése alatt 200—300,000 köbméter iszaplerakódás mutatkozott évenkint, melynek eltávolítása 1875-ben már 200,000 írt költségbe került. Égető kérdés gyanánt lépett fel első sorban Angliában a csa­torna és gyári szenyvizek megtisztításának megoldása, hol bár a folyóvizeknek a szomszédokra nézve káros bemocskolása már régi idő óta törvény által tiltva volt, mégis a folyó században a népes­ség növekedése és az ipar fejlődése folytán az egyes patakok, víz­folyások és maga a Themse is a minden oldalról beömlő szeny­vizek folytán annyira megfertőztetve lettek, hogy az ez irányban felmerülő panaszok folytán a kormány ujabb intézkedések életbe­léptetését látta szükségesnek. Ki is lett küldve 1865-ben és annak feloszlatása után 1869-ben egy bizottság a kérdés tanulmányozá-

Next

/
Thumbnails
Contents