Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Lisznyai Tihamér és Zlinszky Elek kulturmérnökök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

2fi íittatik a rizsportól és sortiroztatik, harmadszor már csak a mag csiszolása, illetve fényesitése végett lesz újra a mozsarakba téve. A tökéletesebb berendezésű malmoknál a mag csiszolása, fényesitése, nem a mozsarakban történik, hanem az által, hogy a mozsarakból másodszor kiszedett és megtisztitott rizs külön csiszoló(polirozó) készüléken bocsáttatik keresztül. A csiszoló nein egyéb, mint egy sodronyszita hengerben forgó hengerkefe, mely utóbbi által a keresztülbocsátott mag a külső henger falához súrolva lesz megcsiszolva és fényesitve. Megjegyzendőnek tartjuk itt, hogy kisebb rizsgazdaságokban gyakran kézi erővel végzik a házi szükséglet fedezésére szolgáló rizs hántolását oly módon, mint az a föntebb leirt mozsaras berenKJ У dezésii malmoknál történik. Az ily mozsarak mintegy 30 liter űrtartalommal birnak, melyekben a mintegy 15—20 kiló súlyú ütő végzi a hántolást, úgy mint föntebb a malmoknál leiratot! Ezen kézi mozsarakkal mintegy V» q rizst képesek naponként meghántolni. Azon malmoknál, melyek a hántolást pénzért végzik, meg van határozva azon dij, melyet a nyers rizs súlyegysége után fizetni kell, valamint az is, hogy a nyers rizs hány %-át kapja vissza az illető, mint kikészitett rizst. A hántolásnál nyert melléktermények, mint a rizskorpa, törmelékrizs stb , a malombirtokost illetik. A rizsmalmok közül néhányat megtekintve, mint különösen TY о / jellemzőt kettőt emelünk ki, melyek közül egyik, az Adige folyón Petorazzo közelében levő hajómalom, a föntebb leirt egyszerűbb berendezésű ; a másik, Mantuában levő, szintén vizerővel hajtott malom tökéletesebb, braminozó- és csiszoló-készülékkel ellátott, mozsaras berendezéssel bir. A két malom közül az elsőben a liántolás dij fizetése mellett történik. A hántolás dija 1

гА lira a nyers rizs métermázsája után, melyből a termelő 60 kg. hántolt rizst kap vissza. Ezen malomban a molnár bemondása szerint egy q nyers rizsből 60—63 kg. hántolt rizst, 28 kg. korpát, melyben a lefejtett és összeőrölt külső héj a rizsliszttel össze van keverve és 2 kg. törmelék-rizst nyernek, a többi természetes veszteségként szerepel. A korpa és a törmelék az lV

a lirán fölül még a molnár tulajdonát képezi, úgy, hogy miután a 0*28 q korpa 5 lirával számítva 1'40, a 2 kg. törmelék q-nként 15 lirával számitva 0'30 lira, vagyis a kettő együttvéve 1-70 1. értéket képvisel, ennélfogva a hántolás teljes dija 3*20 lira. A mantuai, tökéletesebb berendezésű malomnál régente szintén szokásban volt a dijért való hántolás, a mikor 1*1 lirát fizettek métermázsánként, jelenleg azonban már csakis üzletszerűen végzi