Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Kolossváry Ödön: kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

9 viz állása. Szükséges a czél elérésére, hogy a talajviz legalábbis 2 méter mélyen legyen a talaj felszine alatt, vagy ha magasabban áll is, ugy mesterséges utón annyira leszállitható legyen, mert máskép hiányozván a csatornaviz megtisztítására szükséges szűrő réteg vastagsága, egyrészt a szenyvizek nem tisztulnának meg kellőképen, másrészt a talajviz megromlása idéztethetik elő, mi esetleg ujabb bajoknak lehet kútforrása. Ez az eset fordult elő a gen viliieri öntözésnél tényleg, hol bár a talajviz a kellő mélységben volt lenn, mégis a túlságos mennyiségben a területekre vezetett szenyvizek folytán a talaj által vissza nem tartott szerves anyagok lehatoltak a talajvízig és azt teljesen megrontották; ezt bizonyítja Müllernek 1876-ban eszközölt vizsgálata a genvillieri öntözőtelep mellett fekvő de la Galette szélmalom kutvizét illetőleg, melyet ő csaknem a csatornavizekkel egyező minőségűnek talált. De a talajvíznek circa 2 méter mélyen a talaj felszine alatt kell feküdnie, vagy legalább is a terület esési viszonyainak meg kell engednie, hogy a talajviz ennyire lesülyesztessék már azon okból is, hogy a terület teljesen alagcsövezhető legyen, mert ez okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a szenyvizek teljesen megtisztuljanak. Vannak ugyan sokan, kik az alagcsövezést követelményképen nem állítják fel, sőt a legújabban Freiburgban létesítendő ilynemű berendezésnél is el akartak ettől teljesen tekinteni és a részleges alagcsövezési költségek is csak későbben vétettek fel a költségelőirányzatba. Ezekkel szemben az alagcsövezés szükségességét az öntözés által megszűrt viz minőségét illetőleg nem alagcsövezett területeken elért fél eredményeken kívül legjobban bizonyítják azon kísérletek, melyek ugy magára az öntözésre, mint a víznek megszürődésére, a megszűréshez szükséges időre, valamint az alagcsövezésnek a megszűrt viz minőségére való befolyására vonatkozólag tétettek Oroszországban Moszkva mellett a Petrovszkyban létező gazdászati és erdészeti akadémiában, hol 307 felnőttnek és 107 gyermeknek szenyvizei tizenkét egyenkint 1200 négyszögméter kiterjedésű parcellán gabona és zöldségnemek, egy 4000 négy szögméter kiterjedésű parcellán pedig rétöntözési czélból lettek felhasználva. A parcellák közül egyesek, valamint a rétnek egy része is közönségesen, egy része pedig a Petersen-féle rendszer szerint lett különböző csőtávolokkal alagcsövezve, egy részén pedig alagcsövek nem lettek lefektetve. Az egész berendezés 1881-ben létesíttetett. A talaj a kísérletezésre kiválasztott területen mindenütt egyforma volt. Az alagcsövezett részeken az öntöző viznek a területre való bocsátása