Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Kolossváry Ödön: kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

10 és annak az alagcsövekben való megjelenése után a szűrésre megkívántató idő, a hőfok csökkenése és a megszűrt viznek chemiai összetétele pontos vizsgálódások tárgyát képezték; a nem alagcsövezett területeken ugyanezen megfigyelések egyes aknák lesülyesztése és az azokból merített vizek alapján eszközöltettek. A vizsgálódások továbbá a nyári 7 hónap és a téli 5 hónap szerint két csoportra osztattak. Fadejeff, ki ezen eljárást, valamint a megejtett vizsgálódások eredményét egy kis müvében részletesen ismerteti, a nyári öntözésre vonatkozólag a megejtett vizsgálódásokból következteti, hogy 7 hónap alatt 1*41 méter szűrőréteg-vastagság mellett 3 21 méter vastagságú az a maximalisvizréteg, mely megszűrhető és igv öntözési czélból felhasználható a nélkül, hogy a szűrt víz jósága változást szenvedne. Ennél vastagabb vizrétegnek a területen való felhasználása után a szűrt viz már nem lesz teljesen ártalmatlanná téve. Ezen víztömeg, mely tehát hektáronkint 32,000 köbmétert tesz ki, tekintetbe véve, hogy itt csak 7 hónapi időről van szó, megfelel a szorgos lecsapolás feltétele mellett Angliában normalia gyanánt felvett és már fentebb emiitett 50,000 köbméter víztömegnek. Kitűnt továbbá, hogy a talajnak az alagcsövezés folytán gyorsított szellőztetése a szerves anyagok gyorsabb felbomlását idézi elő, a miből önként következik, hogy nem alagcsövezett területeken a fentebbi maximalis víztömeg alkalmazása után a szűrt víz jelentékenyen rosszabb leend. A közönséges és a Petersen-féle rendszer szerint alagcsövezett területek által megszűrt viz, a víz jóságát tekintve, semmi különbséget sem tüntetett fel. Ezekben az öntözési berendezés létesítésére megválasztandó területet illetőleg a főként figyelembe veendő körülményeket röviden vázolván, az ezen 2-ik rendszernél előforduló befektetési és évi fenntartási költségekkel akarok még foglalkozni. Erre vonatkozólag azonban — azon kérdés felvetésénél, hogy ,.lia nálunk egy bizonyos szánni lakossal biró város számára kellene egy ily öntözési berendezést létesíteni, az mennyibe kerülne" csak nagyon is közelítő választ adhatnánk, mert tekintetbe véve, hogy ilynemű berendezések a terület teljes kihasználására való tekintettel okvetlenül megkívánják a terület planirozását, ennek költségei pedig a talaj domborzati viszonyaival szoros összefüggésben állanak, a költségek tekintetében ezen bizonytalanság még jelentékenyen emelkedik, a területnek megszerzési ára és a szerint, a mint az öntözővíz természetes eséssel vagy csak emeléssel vezethető a területre. Ugy, hogy a költségek némileg is tájékozható összehasonlitá-