Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

IV. A mederrendezésről általában

45 Már gróf Zichy Ferencz királyi biztos 1825. évi nov. 12-én Pozsonyban kelt jelentésében kiemeli, hogy : „Ezen királyi biztosságra volt a legfelsőbb helyről biz va, a Duna folyásának megigazitása és Pest, Tolna, Baranya és Bács vármegyékben, mely a nagy görbülései által mind a jégjárást tartóztatván, mind a szomszédságokat elönt vén, mind a hajókázást akadályoztatván, igen káros következtetéseket okozott. Ezen rossznak elhárítására tehát 1820-dik és 1821-dik esztendőkben a mondott dunai görbülések általvágattak és ez által a Dunának egyenes folyás szereztetvén, mint a hajókázás megkönnyebbittetett, mind a kártételek eltávoztattak. Jelesen pedig: Görbületek Általvágások hossza ölekben a) Mohácsnál egy Dunagörbület megrövidíttetett egy átmetszéssel b) Bajánál és Baltánál szinte egy görbület megrövidíttetett egy általvágással c) Ugyanott ismét más görbülés rövidebb lett egy általmetszéssel d) Ugyanott a harmadik görbület által ásattatván, lett belőle átmetszés Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . . öl hosszú dunai görbületek helyett öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók 9000 3000 5000 4000 1000 600 350 1400 a) Mohácsnál egy Dunagörbület megrövidíttetett egy átmetszéssel b) Bajánál és Baltánál szinte egy görbület megrövidíttetett egy általvágással c) Ugyanott ismét más görbülés rövidebb lett egy általmetszéssel d) Ugyanott a harmadik görbület által ásattatván, lett belőle átmetszés Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . . öl hosszú dunai görbületek helyett öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók 21,000 3350 Ezen -4 átvágáson kivül a 40-es években még 7 átvágást létesitettek Paks és Apatin között hasonló okokból. A paks—drávatoroki szakasz még mai napig is a jégtorlaszok képződésének legerősebb fészke, mint erről nemcsak az elmúlt idők, de az 1891., 92. és 93. évek jéglevonulása kétségbevonhatatlan bizonyságot szolgáltat. Szóval a Dunáról határozottan megállapítható, hogy nem csupán a megosztott, széles és sekély mederben kóválygó vízfolyás, hanem a hirtelen kanyarulatok egyaránt jég d ugulásokat idéz h e tnek elő. Miután pedig a Dunának Dévénytől Bajáig jóformán nincsen, illetőleg az 1 893. XVI. t. cz. értelmében elrendelt munkálatokkal nem marad egyetlen oly kanyarulata sem, mely jégtorlódások fészkét képezhetné : kétszeresen szükséges és fontos, hogy Baján alul is mindazok a kanyarulatok kiküszöböltessenek, melyek a felülről odaérkező rengeteg jégtömegeket útjokban feltartóztatnák és torlaszszá összeverődni engednék. De kiváló fontossága van a Dunánál a helyes vonalozásnak a partok biztositása szempontjából is. Láttuk, hogy a Duna rendkivül erős hajlandóságot mutat az elszélesedésrc, a zátonyok és sekélyek képződésére ; a mely törekvését a partok lazasága nagyban elösegiti. A Dunánál tehát a partok védelme jóformán egyértelmű a normális szélesség megtarthatásával.