Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

IV. A mederrendezésről általában

46 Fontos és lényeges befolyással van a helyes vonalozás а p a r tbiztositások költségeire is. A Dunánál a partok alámosása és elhordása aránylag rövid idö alatt nagy arányokban megy végbe, mert a folyam medre egészen a kanyarulatokba veszi magát és ott rendkivüli mélységeket váj magának. Ha tehát a partbiztositásokba óriási összegeket nem akarunk beleverni, nem annyira a partok biztosítására, mint helyesebb vonalozásra kell törekednünk, hogy a folyót szelídebb görbületben való mozgásra bírjuk. Különösen áll ez a paks—drávatoroki szakaszra nézve, hol a partok a leglazábbak és hol a meder mélysége a kanyarulatokban rendkívül nagy. Egyátalán ezen szakasznak állandósítása fogja a legnagyobb nehézségeket okozni és a legtöbb pénzáldozatot követelni a jövőben is. A normális szélesség, minimális közép vízmélység és a helyes vonalozás által meg van állapítva nagyban és egészben a folyam szabályozásának kerete és csakis néhány fontosabb részletről és a teendő kivételekről kívánunk még egyet-mást megemlíteni. A normális szélességnek szükségképpeni folyománya, hogy a zátonyok, szigetek, elágazások, melyek a folyó erejének megoszlására vezetnek, megszüntetendők. A szigetekre és elágazásokra vonatkozólag azonban ezen különben helyes alapelvhez nem ragaszkodtunk szolgailag, hanem mérlegeltük az élő vízfolyásnak közgazdasági és közegészségügyi fontosságát és ehhez képest nemcsak meghagyni, de állandósítani és fentartani javasoljuk mindazokat a mellékágakat, melyek akár hajózási, akár közgazdasági és közegészségi szempontokból a kivételt okadatolják ; mindezeknél azonban oda törekedtünk, hogy a torkolato к a t állandósítsuk és ez által a változó mozgásoknak, melyek a folyamra nézve a legkárosabbak, elejét vegyük. Igy meghagyni és megfelelöleg rendezni javasoljuk a mosoni, az érsekújvári, a szentendrei mellékágak torkolatát, melyek a hajózás szempontjából is kiváló fontosságúak. Kisebb sziget Pozsonytól a Szávatorokig véglegesen csak két helyen maradna a Dunában, úgymint : Budapestnél a Margitsziget, Zimony és Belgrád között a Császársziget. Ezen kívül kisebb elágazások tartatnának fenn Komárom, Esztergom, Budapest (ó-budai ág) és esetleg Rácz-Almás érdekében. A Dráva toroktól lefelé ugyan számos kisebb-nagyobb sziget marad meg továbbra is a folyam medrében, azonban ezek idővel hasonlólag megszüntetendők lesznek és jelenleg csak azért nem vétettek fel a tervezett munkálatok közzé, mert sürgősebb javítást nem igényelnek. A mosoni és érsek-ujvári Duna-ágak torkolata ezen felül oly módon szabályoztatnék, hogy azokon árvíz alkalmával csak annyi viz juthasson be, a mennyit a meder kiöntés nélkül elvezetni képes, hogy árvédelemre ott szükség ne legyen. Ezen ágakon tehát csakis az alulról felfelé duzzadó viz ellen kell töltéseket építeni, illetőleg fentartani ; a mi úgy a befektetési, mint a fentartási