Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

IV. A mederrendezésről általában

43 A kisebb szélességnek tehát műszaki szempontokból határozott előnyei vannak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal költségesebb, amennyiben egyrészt sokkal hosszabb vonalon van összeszoritásra szükség, másrészt a párhuzamos müvek nagyobb vízmélységekbe esvén, mindkét körülmény egyformán a költségek növelésére vezet. A Felső-Duna szabályozásánál a végrehajtás alkalmával a fentebb megállapított szélességek gyökeres változás alá estek, a mennyiben a normális szélesség : Dévény és Böös közt 300 méterre Böös és Medve „ 325 „ Medve és Vének 380 „ Vének és Nagy-Léi „ 420 lett redukálva. A budapesti folyammérnöki hivatal szakaszán a 474 métert is 450 méterre javasoljuk kevesbíteni, söt a mohácsi szakaszon a normális szélesség a szelvényeknek ottani nagy bemélyedése következtében még kisebbre is volna vehető. A váczi és szentendrei Duna-ágaknak adandó normális szélességet csakis részletesebb felvételek és vizemésztési mérések alapján a szerzendö tapasztatatokhoz képest fogjuk megállapítani, a mennyiben az eddigi adatok erre nem elégségesek. Kérdés, hogy a 0 alatt 3 méter mélység nagyban és egészben megfelel-e a hajózás gyakorlati követelményeinek, illetőleg hogy ezen méretben helyesen fejeztük-e ki azt, mit elérni kell és elérni óhajtunk. Ha a kis vízállások kimutatását megtekintjük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a 0 alatt 3 méter mélység a gyakorlati hajózás igényeit teljesen kielégítheti, mert az eddig észlelt legkisebb vízállások 60 centiméternél alacsonyabbra a helyi 0 pontok alá nem sülyednek és ez is csak Mohácstól lefelé állott elő, a hol a középmélység 3 méternél nagyobb, mig Mohácson felül a 0 alá a vizállás a legritkább esetekben és akkor is csak télen, sülyed. A megállapított normális szélességeket olyanoknak véljük, melyek sem egyik, sem a másik irányban túlzásba nem mennek és nagyban és egészben a Duna folyó radvány-ó-moldovai szakaszára nézve a kilátásba vett 0 vizszin alatti 3 méter közép vízmélységet biztosítani fogják. A tervbe vett szabályozásnak eredménye hajózási szempontból az elért vízmélységben fog kifejeződni s mivel a Dunán a hajózás érdeke az uralkodó, azért egyike a legelső és legfontosabb kérdéseknek az, hogy mily vízmélységre törekedjünk, illetőleg az adott viszonyok között mily vízmélységet érhetünk el? Mai hajózásunkat a 2 méter vízmélység teljesen kielégítené ugyan, mert számos gázlón a legkisebb vízállásnál jóval csekélyebb a vízmélység; azonban a szabályozás czélja oly vízmélység elérésére törekedni, milyent a folyam természetes vízjárása megenged. 2*