Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

IV. A mederrendezésről általában

42 hogy a dévényi és visegrád-nagymarosi zuhatagok annyira eltűntek, hogy megkülönböztető befolyásuk többé nincsen és csakis az aldunai zuhatagok tartották meg bizonyos mértékig eredeti jellegüket. Ismerve nagyban és egészben a Dunának természetét és meggyőződve az iránt, hogy a folyam vízjárásának megfelelöleg már kiképződött és a természetes állapotnak megfelelően be is ágyazódott: áttérhetünk a szabályozási terv egyik legfontosabb tényezőjének, a normális szélességnek megállapítására. Az utóbbi évtizedekben a Dunának különböző szakaszain tekintélyes munkálatok lettek végrehajtva, vagy állanak foganatosítás alatt, melyeknél a normális szélességet különböző módon állapították meg. Nevezetesen egyik szakaszon a talált természetes viszonyokból, másiknál részben az esésre és vízmennyiségre alapított számításokból indultak ki. így a Felső-Duna szabályozásánál a normális szélességek annak idején a következőleg lettek részben számítás, részben egyes kiválogatott szelvényekből megállapítva : Dévény és Pozsony között 340 m. Pozsony és Oroszvár „ 360 .. Oroszvár és Böös „ 300 ,, Böös és Szap „ 390 .. Szap és Medve ,, 400 Medve és Vének „ 420 „ Vének és a Vágduna torkolata közt 450 Vágduna torkolata és D.-Radvány 470 „ A budapesti Dunarész szabályozásánál a promontori ág normális szélessége pedig 474 méterben lett megállapítva. A vízrajzi osztály tüzetesen foglalkozva a normális szélesség kérdésével abban állapodott meg, hogy mindenféle elméleti számitások félretételével szakaszonkint kiválasztja a teljesen egészséges szelvényeket és azok középértékéből kiindulva, keresi azt a szélességet, mely + 2 méter vízállásnak megfelel oly föltétel mellett, hogy a 0 alatti közép-mélység legalább is 3 m. legyen. A jelen előterjesztés 11 oldalán foglalt adatok alapján a normális szélességet a következőkben állapítottuk meg: Duna-Radványtól a Tisza torkolatáig .... 450 méterre. A Tisza torkolatától a Száva torkolatáig . . . 600 „ A Száva torkolatától Ó-Moldováig 700 „ Ezen elhatározásunknál a következő szempontok vezettek : Általánosan ismeretes tény, hogy a szabványos szélességnél kevesebb bajt okoz, ha az valamivel szűkebbre, mintha túlböre állapittatik meg; mert a szűkebb szelvénynél mélyítés által segíthet a folyó magán, hogy a kezdetleges duzzadást megszüntesse, míg túlbö medernél sem a kellő vízmélység el nem érhető, sem pedig a medernek állandósítása nem várható.