Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

110 Az érdi szakaszon a vezérárok kotrása úgy volt tervezve, hogy az a 26 szelvénynél vegye kezdetét és lenyúljon a 35. szelvényig, de az 1876 és 78-iki jéglevonulásból meritett tapasztalat alapján a kácsás szigeti szakasz igen rossznak ösmertetett fel. Ennélfogva a 26. és 29. szelvények közötti részben tervezett kotrás egyelőre elhagyatott, a 29. és 35. közötti részben a vezérárok némileg változtatott iránynyal 120 m. szélesség helyett 150 méter szélességben hajtatott végre és a 36. és 37. közötti szelvények között egy az eredeti tervezetben fel nem vett, de okvetlen szükségesnek talált 120 m. széles vezérárok létesitetett. A Kácsássziget felső csúcsa pedig egy 1249 m. hosszú köhányással köttetett a battai magas parthoz, miáltal a jobbparti oldalfolyás elzáratott. A 29 és 35. szelvények közötti részben a kotrás azért hajtatott végre nagyobb szélességben, mint tervezve volt, mivel már a munka alkalmával kitűnt, hogy ott a meder nem könnyű kavics- és homokból áll, mint feltételezve volt, hanem nehéz agyagból, melyet a viz ereje megbolygatni nem lesz képes, a mi később mindig jobban és jobban be is bizonyult. Az ercsii kis ág elzárása eredetileg tervbe vett és tényleg ki is épitett -j- 2 méter magas párhuzammüszerü elzáráson kivül a nagy viz erejének a főágban való összpontosítása czéljából ezen ág közepe táján egy -j- 6 méter magas hatalmas elzárás is létesitettett, mivel a sziget részben való leásásából nyert földanyagot igy leghelyesebben lehetett felhasználni. Ercsi községe előtt a part -f- 6 méter magasságig kővel lett biztosítva, mi által a község a hajók kikötésére igen czélszerü rakodó partot nyert. A vezérárok kotrása terv szerint hajtatott végre azon változtatással, hogy a legrosszabb szelvényekben 43 és 48 között, a vezérárok 40 mtrrel szélesbittetett, tehát 110 m. helyett 150 m. szélességben eszközöltetett. Az Ercsi-sziget részben való leásása tervszerűen keresztül lett vive és csak az ujfalusi erdő letarolása maradt el, mivel az illető tulajdonosok aránylag nagy kártérítést kívántak, és minthogy a 39 és 46. szelvény között végrehajtott szabályozási munkák elegendőknek látszottak. A szóban levő erdő letarolása vagy le nem tarolása feletti elhatározás ennélfogva az idővel beszerzendő adatok és észlelések alapján teendő tanulmány eredményétől tétetett függővé. A schillingi erdő előtt tervezett párhuzammü létesítve lett. Az adonyi szakaszon a kotrás és balparti párhuzammü lett végrehajtva. Az adonyi kis dunaág felső torkolatánál tervezett párhuzammüszerü J- 2 méter magas elzárás helyett azonban az ág belsejében 3*2 m. magas zárgát lett kiépítve, mely elzárásban egy kisebb nyílás hagyatott az ágnak élő vízzel való felfrissítésére. A ráczalmási szakaszban a kotrás tervszerüleg lett végrehajtva, az oldalág elzárása azonban a község kérelme folytán elhagyatott, de a jobbparti párhuzammü úgy építtetett ki, hogy az oldalfolyás nem növekedhetik.