Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

Ill Mielőtt a tárgyalás során tovább haladnánk, szükségesnek mutatkozik bővebben foglalkozni azon hatással, mely az 1870. és 1881. évi törvényczikkek értelmében végrehajtott munkálatok folytán a budapesti szakaszon előállott, nemkülönben kiterjeszkedni arra is, hogy az 1885 : VIII. t.-cz.-kel meginditott felső dunaszabályozási munkálatok vannak-e egyáltalán és ha igen, mily befolyással a székesfőváros árvédelmi biztonságára. Általánosan tudvalevő dolog, hogy a székesfőváros közönsége a soroksári dunaág elzárását határozott rosszalással fogadta. A tapasztalás azonban azt mutatta ki, hogy mindazok a veszedelmek, a melyeknek bekövetkeztétől tartott a székesfőváros közönsége, nem teljesültek; sőt határozottan bebizonyult, hogy mióta a soroksári dunaág el van zárva s ezzel a Duna vize a székes-főváros alatt egy ágban van egyesitve, a főág pedig ki van mélyitve : Budapestnél sem jégtorlódás, sem a vele járó veszélyes vizmagasság elő nem állott. Különösen kitűnt ez az örvendetes fordulat az 1891-ik évi nagy viz alkalmával, midőn a Duna jege számos helyen megtorlódott és rendkivül magas vizállást idézvén elő, több helyen gátszakadást is okozott, de Budapestnél fölakadás nélkül vonult el ; holott a soroksári dunaág elzárása előtt épen ez a hely volt a legveszedelmesebb a jégdugulások keletkezése és a vele járó veszedelmes vizszinduzzadások előidézése tekintetében. A tapasztalás tehát határozottan bebizonyította, hogy a soroksári dunaág elzárása árvédelmi és vízlefolyás tekintetéből helyes cselekmény volt. A soroksári dunaág elzárása következtében azonban a viz színe Budapestnél emelkedett és minden bizonynyal a székesfőváros közönségére nézve nem közönbös dolog azt megtudni, hogy tényleg mennyit emelkedett? Valamint az is mindenkit méltán érdekelhet, hogy konstatálható-e a vizszin emelkedésében eddig valami csökkenés? E kérdésekre tényleges adatokkal felelhetünk. Különösen kiemeljük a tényleges szót azért, hogy mindenki előtt tisztában legyen az, hogy a miket most mondandók vagyunk, azok nem elméleti fejtegetések, hanem a valóságban tényleg észlelt vizállások egybevetésének eredményei. Az 1886-ik évben életbe lépett vizrajzi osztály, létezésének mindjárt első évében, egyik főföladatául tekintette a dunai árvizek lefolyásának tanulmányozását, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra. A vizrajzi osztálynak с tanulmányt félbe kellett ugyan 1887-ben szakitania, hogy összes erejét az időközben égetővé vált tiszai kérdések megfejtésére fordíthassa; de azért mégis több oly tényleges adatot tud felmutatni, a melyek a fenti kérdésekre máris világot vetnek. Nevezetesen : a tényleges vizállási adatok alapján kiderült, hogy a soroksári dunaág elzárása után következő első négy évben a -j- 4.5 méter magasságú vizállás Budapesten körülbelül 80—90 centiméterrel magasabbra emelkedett, mint a mennyire az elzárás megtörténte előtt szokott fölemelkedni. Kiderült