Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

во Körös és Berettyó folyó mentén a k.-ladányi szakaszban foganatosított mederrendezésen kivül, a hidak egyrészének megfelelő s az árviz és jégzajlásnak szabad levonulását biztositó átalakításával is fokozódott. Ezen kedvezőbb helyzet létesítéséhez a Berettyó osztály a berettyóujfalusi hídépítési költségeihez közel 9000 frttal, az ivánfenéki osztály pedig a körös-ladányi hídépítési költségeihez 22.000 forinttal járult hozzá. 30. A körös-tisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulatnál a töltésrendszer kiépítésének befejezéséhe. még hátralevő és az öcsödi szádfal helyett a 13. számú hármas-körösi átvágás balpartján építendő védtöltés, kisajátítási akadályok miatt a mult évben teljesen befejezhető nem volt; a tiszai és marosi védvonalokon üllepedések folytán szükségessé vált töltés-magasitások azonban a kun-szent-márton-mindszenti és a mindszent-apátfalvi szakaszokon nagyobb erővel vétettek foganatba. Az árvédelmi biztonság fokozása czéljából az előző években teljesített téglaburkolatokat tovább folytatta a társulat és a védtöltés rézsűjének habverés elleni védelmére 1650 méter hosszú uj téglaburkolatot építtetett. Ugyancsak az árvédelem sikeresebbé tétele érdekéből a társulat összes vonalait telefonnal látta el, a védfüzeseket és egyéb faültetvényeket pedig lényegesen szaporította, melyeknek ápolása és gondozása az erdőkezelési szabályoknak megfelelően történik. Árvédelem az 1892. év folyamán nem fordult elő, azonban nagy tevékenységet fejtett ki a társulat belvizeinek rendezése körül, amenynyiben a körösmenti belvizek és a Kurcza-, Veker- és Kórógy-belvizrendszerek szabályozási tervét elkésztette és ezenkívül az 1892. év végéig összesen a békés-báboczkai szakaszon 45.283 méter, a kunszent-mánton-mindszenti szakaszon 29.616 méter és a mindszent-apátfalvi szakaszon 10.235 méter hosszban belvízcsatornákat létesített. A zsilipeket, valamint a kistiszai és porgányi vizemelő gépeket, jókarban és teljesen használható állapotban tartotta fenn és kezeltette. Az ártérfejlesztés és ártérosztályozás körül megtörténtek az intézkedések, hogy a társulat költségkirovásai az 1893. évben már a végleges teherviselési kulcs alapján történhessenek. Igazgatásra és fentartásra a társulat 119.278 frt 76 krt adott ki III. TALAJJAVÍTÁS. Mielőtt a részletes adatokat a kultúrmérnöki intézménynek 14-ik évi működéséről bemutatnám, általában a következőket kívánom előrebocsátani.