Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

69 29. A berettyó-körösi vizszabályozó és ármentesitő társulatnál nevezetesebb ármentesitési munkálatok csak az ivánfenéki osztálynál fordultak elő, amennyiben a Sebes-Körös folyó körösladányi szakaszán a társulat költségén a gyulai kir. folyammérnöki hivatal vezetése alatt meginditott mederszabályozási és azzal kapcsolatos töltésépitési munkálatból az 1892. év folyamán 435.196 nf földmunka 119.448 frt 25 kr. költséggel lett végrehajtva. Ugyanezen osztály a védtöltések fentartására 925 frt összeget forditott. A Berettyó-osztály eltávolitotta a Hármas-Körös folyó 21. és 22. számú átvágásai közötti úgynevezett vonogatói zugban levő — régi gátszakasznak azon részét, mely a szabályos 600 méter széles hullámtérben lefolyási akadályt képezett. Ezen munkálat 4986 frt 39 krt, a Berettyó melletti védtöltések tatarozása és Berettyó-Újfalunál 120 m hosszban, Péterzugnál 160 m hosszban létesitett partvédmüvek pedig 1056 frt 80 kr. költséget igényeltek. A mezőtur-mesterszállási osztály a védtöltésekben észlelt üllepedéseket kijavította és meghosszabbította őzehalomtól a gyügeri magaslatig a védtöltést; ezen munkák 1930 frt 66 krba kerültek. A régi zsilipek kijavítattak, a belvizek levezetésére beszereztetett ujolag 4 clarab" 20 cm átmérőjű SZÍVÓCSŐ 8638 frt 74 kr. költséggel. A Berettyó osztály öt uj őrházat épített, s több régi őrházat tiszti szobával kibővített, mely építkezések 13.359 frt 10 kr. befektetést igényeltek. A társulat az 1892. év folyamán igazgatásra és fentartásra 61.002 frt 37 krt adott ki. Árvízvédelem nem fordult elő. A műszaki ártérfejlesztés az ivánfenéki és mezőtur-mesterszállási osztályoknál már az előző években teljesen be lett fejezve és csak a Berettyó osztály műszaki ártérfejlesztése volt még a mult évben folyamatban, mely műveletnek technikai része az 1892. év folyamán szintén befejezést nyert és állami közeg által felülvizsgáltatott. Minthogy azonban az 1892. évben a berettyó-kürösi vizszabályozó és ármentesitő társulat, a középtiszai ármentesitő és az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat árterületei között a végleges határvonalat megállapítottam és ennek folytán a berettyó-kőrösi társulatot alkotó három osztály árterületei is az eddiginél helyesebb beosztást nyerhettek, szükségessé vált mind három osztálynál a műszaki ártérfejlesztést azon területekre is utólagosan kiterjeszteni, melyek a megállapított ártéri határvonalak mellett, egyik vagy másik osztályhoz csatoltattak. A társulati védtöltések biztonsága a Hármas-Kőrös mentén, az állami kincstár által végrehajtott szabályozási munkálatok, a Sebes-