Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

188 csától-Gyomáig terjedő 6029 kat. hold, és a 18a sz. átvágás által elmetszett 4191 kat. hold hullámtér. A szabályozás teljes befejeztével és a végleges védtöltéseknek kiépítése után, a Hármas-Kőrös régi hullámteréből 25.462 kat. hold terület fog kirekesztetni, illetőleg mentesittetni. Egyrészt a Kettős-, másrészt pedig a Hármas-Kőrösnél 1884. év óta végrehajtott szabályozási munkálatoknak már ez idő szerint is érezhető eredményei vannak a vizek lefolyása tekintetében s elégségesnek tartom utalni a vizrajzi osztály által 1887. évben a Hármas-Kőrös gyomai szakaszánál megejtett tanulmányra, melynek eredményeként ezen osztály 1887. évkönyve IL kötetének 36. oldalán a következő kijelentés foglaltatik: »Az 1873—1881. évi időszakban 13 árhullám érte egymást utói Gyomán, melyekből az első 9 árhullám 3 méteren felüli közép vízállásnak megfelelő víztömeget hozott, ellenben az 1884—1887. évi időszakban csak 7 árhullám érte egymást utói Gvománál, és csak az első 4 árhullámnál állott be + 3 méteren felüli közép vizállás. A védtöltések kiépítése óta tehát körülbelül felényivel kevesebb árhullám éri egymást utói Gyománál és több mint felényivel kevesebb árhullám hozott + 3 méter középvizállásnak megfelelő nagy víztömeget. Ezen eredmény szoros összefüggésben áll az előbbi pontban konstatált amaz eredménynyel, hogy a 1f

2 méteres kulminácziók időtartama több mint felényire csökkent, minél fogva kevesebbszer is érheti egymást utói most már az árhullám.« Ugyancsak folytatólag a vízállások és azok arányszámainak tanulmánya alapján, következőleg nyilatkozik a vizrajzi osztály: »Az átlagos arányszámok azt tanusitják, hogy + 2 és + 3 méter vízállásokat kivéve, a többi vízállások arányszámai nagyobbak voltak az 1873/1881-dik évi időszakban, mint 1884/1887-ben; vagyis, hogy egy és ugyanazon magasságú vizek, daczára a lapályokban való szétterülésnek, Gyománál nagyobb magasságokra emelkedtek a védtöltések kiépítése előtt, mint után. Az arányszámok közti különbözetek azonban nem nagyok és véletlenségnek is tulaj donithatjuk azt a körülményt, hogy a védtöltések kiépítése után valamivel alacsonyabb vízállások álltak be Gyománál mint ezelőtt ; a n n y i azonban mindenesetre konstatáltnak vehető, hogy Gyománál a vízállások a felső vízállásokhoz viszonyítva, tényleg nem emelkedtek. Ennek a meglepő eredménynek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a védtöltések kiépítése óta ritkábban érik egymást utói az árhullámok Gyománál és így kevesebbszer szaporítja a megelőző árhullámból le nem folyt víztömeg az újból érkező árhullám víztömegét, minél fogva többnyire kisebb magasságra emelkedik Gyománál, mint az előtt.«