Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

189 »A körösi védtöltések kiépítésének tehát az lett a legfeltűnőbb eredménye, hogy Gyománál nem okozott a réginél nagyobb arányú vizezin emelkedést s a + 3 méteren felüli vízállások legfelső V« méter vastagságú része kulminácziójának időtartartama a minimumot illetőleg 4 nappal, a maximumot illetőleg 24 nappal és átlag 105 nappal rövidebb mint annak előtte, minek következtében több mint felényivel csökkent annak a lehetősége, hogy a Körösök nagy vizei a Tisza nagy vizeivel találkozhassanak, vagyis tetemesen csökkent amaz esetek lehetősége, melyekben a Körös vize a Tisza vizét duzzasztani szokta.« Kitűnik tehát a vízrajzi osztály által megejtett tanulmányból, hogy a Körös szabályozásnak, noha az egységes tervezet alapján csak 1884. évben lett teljes mérvben megindítva, már 1887. évben számbavehető eredménye volt, mely az ezen idő óta végrehajtott munkálatokkal csak fokozódott, a mit különben az 1890. évben bekövetkezett nagyviznek a levonulása is igazol, melynél pl. a természetes talaj fölé emelkedő és 6-89 méter vízállásig terjedő árhullám mindössze 12 napig tartott és azon tul a természetes földszin magasságánál alacsonyabb állást foglalt el, holott a meder és hullámtér rendezését megelőzőleg bekövetkezett árhullámok, a természetes talaj felszínét, pl. az 1881. évben (midőn + 717 méter maximális vízállás következett be) 136 napig, tehát 4

х/г hónapig multák felül, mert a mellékfolyóknál márczius, május és junius hónapokban egyenként mintegy 5 napig tartó árhullámok, a gyomai szakaszban egymást utói érték. A Kettős-Körösnél Békésen, hol a legmagasabb vízállások 1879. évben (7'34 méter) és 1881. évben (7-16 méter) következtek be, és a talaj szinét felülmulólag 30—40 napig tartottak: az 1885. és 1887. években lefolyt és a Fehér- és Fekete-Körös folyókon az 1881. évi nag^ vízhez hasonló magasságú és tartósságu magas vizek nem emelkedtek az 1879. vagy 1881. évi magasságra és tartósságuk is lényegesen csökkent. Ugyanis a Kettős-Körösön az 1881. évben megindított és 1889. évben befejezett rendezési munkálatok ideje alatt 1887. évben lefolyt árviz, mely már a Békéstől szabályszerüleg lefelé létesített 300 méter széles hullámteret és a kibővített átvágásokat találta, Békésen + 7'02 méter magasságra emelkedett, a természetes partokat felüli magassága csak 12 napig tartott, daczára annak, hogy ezen magas víz, az 1881. évi nagy vizet a Fehér-Körösnél Kis-Jenőn 056 méterrel felülmulta, a Fekete-Körösnél azzal egyenlő magasságú volt, tartósságára nézve pedig egyforma volt az 1881-ki nagy vízzel. Az árviz tartama Békésen tehát mintegy 20—28 nappal megrövidültnek tekinthető.