Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

való levezetését. Ezen körülményt annál inkább figyelembe kellett venni és a Körös szabályozás egyik kellékeinek múlhatatlanul elfogadni, nemcsak a Kettős- és Hármas-körösök menti vidék, hanem a Tisza folyó Csongrádtól lefelé terjedő szakaszának érdekében is, mert a Kettős- és Hármas-Körös kanyargós medreinek megfelelő kiegyenlítésével rövidebb vizi ut állitható elő a Körösök vizgyüjtő területétől a Tisza-folyó Csongrád alatti szakaszáig, mint a minőt a tiszai árhullámok Csongrádig befutnak. Ennél fogva megszüntetendők voltak mind azon tényezők, melyek az árvizek gyors4efolyására kedvezőtlen hatást gyakoroltak s melyek az átvágások fejletlenségén kivül a hullámtereknek helyenkint tul széles, helyenként pedig felette szúk voltában, tehát azoknak rendezetlen állapotában voltak feltalálhatók, s előállítandó volt oly meder és hullámtéri szelvény, mely az eredeti tervezettel helyesen megállapított szabályozási vonatban elérhető esés mellett a Körös-Berettyó folyók összes nagy víztömegét képes legyen lehetőleg gyorsan levezetni. Azon víztömeg megállapiiására mely a tavaszi áradások alkalmával a Hármas-Körösnél kerülhet lefolyásra, nélkülözhetlenné válván az egyes folyók ujabbi vizhozományainak ismerete, az azokon végrehaj1 tott vízrajzi felvételek és mérések alapján kitűnt, miszerint a folyók alsóbb szakaszain a maximális viz tömegek a következők: 1. A Fehér-Körösnél (Kis-Jenőn) 622 méter vízállás mellett = 351 m

3 másodperczenként. 2. A Fekete-Körösnél (Nagy-Zerinden) 679 méter vízállásnál = 422 irfi másodperezenként. 3. A Sebes-Körösnél (Szakálnál) 406 méter vízállás mellett = í 390 zw

3 másodperczenként. 1

4. A Berettyónál (B.-Ujfalunál) 440 méter vízállás mellett = 113 m

3 másodperczenként. Ezen víztömeg összege kitesz = 1279 т

л másodperczenként, melyből azonban a Hármas-Körös gyomai szakaszában csak egy bizonyos I, százalék kerül lefolyásra, miután az egyes folyók árhullámainak kulmináltsága nem épen egy és ugyanazon időpontban áll be, a miért is számos évi vizmércze-adatokból és ezek alapján ugy a tervező folyammérnöki hivatal, mint 1887. évben a vízrajzi osztály által tett tanulmányok (1. vízrajzi osztály 1887. évkönyvét) által megállapítható volt, hogy az árhullámok különböző eshetőségeit számításba véve, a fenti víztömegnek 64%, 72% és legelőnytelenebb esetben 85%-a kerül a Ц Hármas-Körösbe, Gyoma mellett lefolyásra, mi 819 m

3, illetve 921 L , .m\li ÛÊÂ