Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
/и 3, a legelônytelenebb esetben pedig 1087 m я másodperczenkénti vizviztömegnek felel meg. A vizrajzi tanulmányok befejeztével megállapittatott a HármasKörös folyó egységes szabályozásának terve, mely magában foglalja a Kettős-Körös és a Sebes-Körösnek a Berettyó folyó betorkolásán alóli szakaszára vonatkozó szabályozását is. Minthogy továbbá a siksági kis esésű folyók szabályozásánál ugy az egyenletes mc dérképződés, mint az árhullámok gyors levezetése czéljából a természetes talaj fölé emelkedő vizek elterülését csak is bizonyos határok között tanácsos megengedni, s az ezen határokon tul való elterjedés meggátlására emelendő töltések nemcsak az ármentesités miatt szükségesek, hanem a meder szabályozásának egyik integráló részét is képezik, vonalozásuk által irányitván a lefolyásra kerülő nagy vizek útját és szabályozván azok sebességét, mindenek előtt megállapittatott a rendelkezésre állott vizrajzi adatok alapján, miszerint a Hármas-Körösnél a két parti védtöltésnek egymástóli normál távolságának 600 méter, a Kettős-Körösnél, nemkülönben a Sebes-Körösnek a Berettyó betorkolásán alóli szakaszára 300 méter veendő. A szabályozási terv kidolgozásának alapját képezte azon elvi megállapodás, hogy az előáilitandó ármeder a lehető legnagyobb szabályossággal birjon és ne kövesse mindenütt a folyó eredeti kanyarjait. A Hármas-Körös ármedrének előállítására egy szabvány-szelvény lett megállapítva. Ezen szabvány-szelvény a védtöltéseknek egymástóli 600 méternyi távolya mellett, a szabályozás előtt 1855. évi kis viz alatt 2-0 méter mély és 25 méter fenékszélességgel, továbbá 1:3-hoz hajló oldallejtőkkel bíró mederszelvénynyel rendelkezik, hullámterének magassága a (+) 4'5 méter vízállással egyenlő, nagy víz alkalmával pedig másodperczenként legalább 1000 nfi vizemésztéssel bír, a szabályozás után előállandó nagy viz. eséséhez viszonyítva. A védtöltések lehetőleg a meder szabályozott vonalához párhuzamosan létesítve, 6 méter korona szélességben a nagy vizet a Hármas-Körös felső torkolatán Г25 méter, alsó torkolatán ( Tiszánál) 1:5 métert felülmúló magasságban, a hullámtér felőli oldalon 1:3 mentett oldalon 1:2-hez arányló rézsűkkel terveztettek. Egyúttal megállapittatott, miszerint tekintettel azon körülményre, hogy a Hármas-Körös átvágásai kivétel nélkül kemény agyagos talajban létesítendők az átvágások, az anyafolyó mederalakjának figyelembe vételével megállapított ezen fenti szabványszelvényre teljesen kiemelendők s azzal egyidejűleg a + 46 méter vízállásnál magasabb fekvésű hullámterek oly szélességben lehordandók, hogy az átvágásokból és a magas partok lehordásából kikerülő anyagból 600 méter egymás-
