Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

Berettyónál 60 ölben (114 méter), a Sebes-Kőrösnél felülről a Sárrét kezdetéig és a Sárréten végig 60 ölben (114 méter), a Berettyó betorkolásától a körös-ladányi szakaszban a Kettős-Körössel való összefolyásig 80 ölben (151 méter), a Kettős-Körösnél 100 ölben (189 méter) és végre a Hármas-Körösnél felőlrol Öcsödig 150 ölben (284 méter) és azon alól a Tiszáig 200 ölben (379 méter) volt megállapítva. Ezen még az 1855-dik évben megállapított terv szerint megindittattak ugy a mederszabályozási, mint az ármentesitési munkálatok és az 1863. évtől 1870. évig bekövetkezett szünetelés kivételével folytattattak az 1879-dik évig, a midőn már a magyar kormány intézkedése alapján a gyulai kir. folyammérnöki hivatal által végrehajtott vizrajzi felvételek és tanulmányok nyomán kitűnt, miszerint a szabályozás kezdetén létezett viszonyok ugy a medrek képződése, valamint a magas vizek lefolyása tekintetében annyira megváltoztak, hogy a régi tervezet keretén belől a Kettős- és Hármas-Körös szabályozásának folytatása többé nem lett volna indokolt és czélra vezető. Tapasztaltatott ugyanis, hogy a Kettős- és Hármas-Körös átvágásai, noha 1879. év végéig a megállapított mértekben kiásattak, mindazonáltal kötött agyagos talajuknál fogva képződésnek egyátalában nem indultak, sőt elégtelen méretüknél fogva nem csak saját medrükben, hanem az általuk elmetszett anyamederben való iszap lerakodásokat is elősegítik, mihez hozzájárult még azon körülmény, hogy az ezen folyók mentén kiépített védtöltések, részint az átvágások által elmetszett kanyarokat követte, több kilométerre terjedő széles hullámtereket alkottak, részint pedig a szabályozási tervezet keretén belül meghagyott medrek mellett haladva az 1855. évben megállapított normál szélességnél jóval keskenyebb hullámteret hagytak fen, mind megannyi akadályt képezve a magas vizek kellő levezetésére nézve. Tapasztaltatott továbbá, miszerint a Kettős- és Hármas-Körös vízrendszerhez tartozó folyókban, azok felső szakaszaiban létesített átvágások folytán beállott nagyobb mérvű képződés következtében, a nagy vizek lefolvási ideje és mennyisége is lényegesen megváltozott. Szükségessé vált tehát a megváltozo

11 viszonyokhoz képest a Kettős- és Hármas-Körös folyók szabályozására nézve egy uj tervnek a kidolgozása. Minthogy ezen vízrendszerhez tartozó folyók vízgyűjtő területén a tavaszi olvadás időszaka megelőzi a Tisza folyó magasabban fekvő vízgyűjtő területének olvadási időszakát, oly tervezet volt készítendő, mely ezen körülmény figyelembe vételével, lehetővé teszi a körösi árhullámoknak a Tisza folyón bekővetkezőárviz kulmináczióját megelőzőleg