Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
2. A Fehér- és Fekete-Körösök közt fekvő vidék védelmére a Fehér-Körös jobbpartján, ugyancsak Butyínnál, a Fekete-Körös balpartján pedig Gyanta község közelében kezdődő és az illető partokon végigfutó védtöltések, melyek a Fehér-és Fekete-Körös egyesülésénél egymáshoz kapcsolódnak. A Fekete-Körösbe torkoló Tőz és Szartos mellékfolyók mellett szintén védtöltések terveztettek a fekete-körösi nagy viz visszahatásának határáig. 3. Egyfelől a Fekete- és Kettős-, másfelől a Sebes-Körös közt fekvő vidék védelmére terveztettek a töltés vonalak a Fekete-Kőrös jobbpartján Tenke községtől, a Sebes-Körös balpartján pedig Gyires községtől az illető partokon végig futva a Sebes-Körösnek a KettősKörössel való találkozásáig. A Fekete-Körösbe szakadó Görbedi-patak szintén védtöltések közé veendőnek terveztetett. A fekete-körösi védtöltés által a Gyepes folyó felső torkolata, mely a Fekete-Körösnek egyik kiágazása volt, elzáratott. Minthogy a Fekete- és Sebes-Kőrös közötti vidéken, mindkét folyó kitöréseiből keletkezhető árvizek levezetésére egy ezen terület alsó részét ketté választó és a Kettős-Körösbe torkoló csatorna, az úgynevezett hosszúfoki, csatorna terveztetett, a védtöltések rendszere ugy ezen csatorna mind két partjára, mint az ezen csatornába befolyást találó Gyepes és Határerek mentére is kiterjesztetett, az esetleg kiömlő felső vidékbeni árvizeknek a körösi töltésrendszer alsó szakasza mögé való juthatásának megakadályozása czéljából. 4. Egyfelől a Sebes-Körös, másfelől a Berettyó árvizek elteni védelemre terveztettek egyrészt a Sebes-Körös jobb partján Nagyváradnál, másrészt pedig a Berettyó balpartján Szalárd községnél kezdődő töltések, melyek az illető partokon végigfutva, a Berettyó uj beömlési pontjánál Szeghalom alatt egymással találkoznak. 5. A Berettyó jobbparti vidéknek Szt.-Imrétől Szeghalomig és ezen alól eső egész Mezőtúrig terjedő régi Berettyó-völgy, valamint Szeghalmon alul' a Sebes és a Hármas-Körös Tiszáig terjedő vidékének védelmére terveztettek a védtöltések a Berettyó jobbpartján Szt.-Imrétől Szeghalomig, s onnan a Sebes- és Hármas-Körös jobbpartján a Tiszáig, a tiszai töltésekkel való kapcsolással. A védtöltések méreteire vonatkozólag megjegyzendő, miszerint azok ezen eredeti terv szerint 9 láb (2*84 méter) koronaszélességben a nagy vizet az egyes folyóknál 2 Va lábbal (079 méter), a Hármas-Körösnél 3 lábbal (0-94 méter) felülmúló magasságban, viz felől 1:3-hoz, mentett oldal felől l:lV«-hez hajló rézsűkkel voltak tervezve. Ugyanezen eredeti terv szerint a hullámtér szabványszélessége, vagyis a védtöltések egymástóli távola a Fehér- és Fekete-Körösnél 50 ölben (95 méter), a
