Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

163 Sikulától—Buttyinig terjedő érdekeltség a társulat kötelékéből kilépvén, a társulat 53,647 hold árterületettel újra alakult, mintegy 141 ki- lometer hosszú töltésvonalak kiépitésére. 2. Az alsó-fehér-körösi társulat a Fehér- és Fekete-Körös közti, valamint a Fehér- és Kettős-Körös balpartján fekvő Békésvármegyei területen, Arad vármegye határától Békésvárosig, 50,710 hold árterülettel, mintegy 57.800 mt. hosszú védtöltések kiépitésére. 3. A hosszufoki társulat, a Fekete-, Kettős- és Sebes-Körös közötti, leginkább Békés vármegyei területen 58.664 hold ártérrel, 136 kilométer hosszú töltésvonalak kiépitésére. Árterülete a feljebb fekvő szomszédos társulat árterületéről magaslattal elválasztva nem lévén, az úgynevezett hosszufoki csatorna megásását vonta szükségképpen maga után, azon vizek felfogadására és levezetésére, melyek a szomszédos társulatok területéről, vagyis a Fekete- és Sebes-Körös felsőbbi szakaszairól efolytak. 4. A nagyszalontai társulat, a Fekete-Körös jobbparti vidékén és a Sebes-Körös völgyén, leginkább Bihar vármegye területén. Ezen társulat két osztályból, a fekete- és sebes-körösi osztályból állott, melyek azonban műszaki és adminisztrativ ügyekben egymástól függetlenek és pénzügyileg is elkülönitve voltak ; közösségüket csakis az elnök személyében és közgyűléseikben találták. A fekete-körösi osztály az 1860-ik évben a Tenkétől Görbédig és Bélfenyértől Fekete-Tóthig terjedő terület birtokosait kötelékéből kiengedte és 62.515 -hold árterület mellett, 65 kilométer hosszú töltésrendszer kiépitésére vállalkozott. A sebes-körösi osztály a Sebes-Körös folyását Nagyváradtól lefelé követve megalakult 88.757 hold árterülettel 119-5, kilometer hoszszu töltés vonalak kiépitésére és ezzel egyidejűleg a sebes-körösi Sárrét mentesitésére. 5. A Berettyó-társulat, a Berettyó egész völgyére. A társulat eredetileg három külön érdekeltségre oszlott, u. m. : az alsó-berettyói, a felsőberettyói és az érvizi érdekeltségre. Ezen három érdekeltségi csoportból alakult társulat kötelékéből azonban az 1855-ik év végén a Sebes- és Hármas-Körös jobbparti, K.-Ladánytól a mezőtúri határig terjedő területek birtokosai kilépvén, külön társulatot alakitottak »Ivánfenéki társulat« elnevezés alatt. Ugy ezen uj társulat megalakulása, mint az érvölgyi érdekeltségnek a társulatból való kilépése után, a felső- és alsóberettyói érdekeltség egy társulattá egyesült, mintegy 174.000 (1200 • öles) hold árterülettel, 200 kilometer hosszú töltés vonalak kiépitésére. 6. Az ivánfenéki társulat a Sebes- és Hármas-Körös jobbpartján il*