Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

m mintegy 51.630 (1200 П öles) hold árterülettel, 567 kilométer hosszú töltésvonallal. 7. Az endrőd-turi társulat a Hármas-Körös balpartján 5100 hold árterülettel és 7200 méter hosszú töltésvonallal, Endrőd községtől a Bckésvármegye és Jász-Nagy-Kun-Szolnokvármegye határáig. 8. A halásztelki társulat, ugyancsak a Hármas-Körös balpartján Szarvas város felett 11.458 hold árterülettel, 18.296 méter hosszú védtöltéssel, — és végre 9. a kákafoki társulat, szintén a Hármas-Körös balpartján Szarvas város alatt, ezen várostól Szt.-András községig terjedő 33.849 hold árterülettel és 10.239 méter hosszú védtöltéssel. A nagyváradi cs. kir. helytartótanács rendeletéből 1856-ik évben meginditott szabályozási munkák nagy erővel folytak 1860-ik évig finely rövid idő alatt valóban rendkivüli mennyiségű munkálat lett oganatositva ; s noha a kivitel a megállapított szabályozási terv keretén belül mozgott, mindazonáltal nagy hiánya volt a kivitelnek, hogy a szabályozást a nélkül, hogy a műszaki közegeket a végtehajtás módjára és rendjére nézve meghallgatták volna, az összes folyóknál, vagyis a hegyektől a Tiszáig mindenütt egyszerre megkezdették és a rendelkezésre álló munkaerőt annyi ponton, mint a mennyi község a munkában részt vett, a munkában beállították s alighogy az átvágások nagyjából kiásva lettek, a védtöltések építését is, egész folyó részeken egyszerre megindították. Igen természetes, hogy a szabályozásnak különböző helyeken való előhaladása nem birt a dolog természetének megfelelő arányossággal és tervszerűséggel. Ezen eljárás mellett a folyók felsőbb szakaszain munkába vett átvágások, melyeknél az e vidékbeni nagyobb esés folytán különben is kisebb munkák voltak foganatositandók mint a folyók alsóbb szakaszain, előbb fejeztettettek be mintsem az alsó szakasz vizlefolyási viszonyainak javítása lehetségessé vált, minek folytán a Körösök alantabb fekvő, kisebb esésű szakaszain különösen Békés vármegyében, az árvizek magassága tetemesen növekedett. A védtöltések építését az alakult társulatok megindították ugyan, de számos helyen figyelmen kivül hagyatott a tervszerüleg megállapított hullámterek szélessége, melyek leginkább egyesek magán érdekeinek estek áldozatul. A 60-as évek elején országszerte uralkodott rendkivüli száraz időjárás beálltával, minek folytán a magas vizek jelentkezése is egyidőre megszűnt, a nagy erővel meginditott szabályozási munkálatoknál is beállott a szünetelés korszaka, oly annyira, hogy kivéve, ismét csak a