Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
162 5. a kisajátításra nézve oly rendelkezés történt, hogy a földbirtokos osztály a beiszapolt holt medrek területében találjon kárpótlást; a községi tagok elfoglalandó területei pedig a község által a községi legelőből kárpótoltassanak s végre 6. a kész munkálatok fentartása a társulatokra hárult. A fentebbi megállapodások mellett végrehajtandó szabályozási munkálatok megindításával alakultak egymást követő rövid időszakokban az ármentesitő társulatok, — egyrészt a folyók medreinek, a megyei közmunka erővel egyetemben való kiegészítése, — másrészt pedig árterületeiknek árviz elöntésektől való megóvása czéljából. A társulatok elé kitűzött ezen kettős czél lényeges szerepet játszott határaiknak megállapításánál és kényszeritette az érdekeltséget, hogy megyei, sőt községi határok szerint csoportosuljanak, mivel az érdekelt megyék illetve községek a szabályozási munkálatokat saját határaikon belül közmunka erővel hajtották végre. A társulatok ennélfogva nem tekintve a természet alkotta árterek kiterjedését, oly határok közé szoritatták működési körüket, melyeken belül saját érdekeiket a legkevesebb költséggel vélték megóvhatóknak, tekintetbe sem véve azon fontos és nagy horderejű következményekkel járó körülményt, hogy saját árterületük a szomszédos társulatok árvédelmi munkálatainak állapotától és eredményétől van függővé téve. Az alakult társulatokhoz beosztott területek kiterjedésének megállapítása nem volt természetes és igy annál kevésbé okszerű, minthogy a különböző időben alakult társulatok az egymással való kölcsönös értekezés mellőzésével és a közös érdekek kellő számba vétele nélkül egyedül a helyi és időszerű körülmények által feltételezett lehetőségek szerint körvonalozták működési körüket. Ezen időszakban a következő társulatok alakultak: 1. Az aradmegyei társulat a Fehér-Körös balpartján és a Feketeés Fehér-Körös közi fekvő vidéknek Aradvármegyéhez tartozó területén. Ezen társulat tulajdonképpen már 1833. évben jött létre, de minthogy az 1855. évet megelőzőleg fennállása úgyszólván csak ideiglenes volt, a mennyiben szerződése szerint, csak 4—5 évre alakult és ezen idő leteltével ismét újra hasonló időre csoportosultak az érdekeltek egyes töltés szakaszok kiépítése czéljából, — melyek minden terv és összefüggés nélkül a legközelebbi szükségnek, egyedül helyi, illetőleg egyéni érdekeknek hódolva létesíttettek, — rendszeresebb működése csak az 1850-es években vette kezdetét, mely időben a társulat 120,000 hold ártérrel birt. Az 1864. évben azonban a Fehér-Körös felső vidéken