Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

ÍM Ásvány község mellé vezetése kéretett Eltekintve attól, hogy az elkésett kivánság figyelembe vétele a munkák menetét megakasztotta volna, azt vízlefolyás és költségek tekintetéből se lehetett elfogadni. A lipót-böösi folyamszakasz munkálataiban a czélszerü végrehajtási sorrend következtében jelentékeny megtakarítások érettek el, ugy hogy 1887. évben Pozsony alatt az u. n. lettenhaufeni folyamrész rendezése is megkezdetett, mi azért volt sürgős, mert ott a felette szük és igen kanyargós mederben évenkint jégdugulások támadtak, melyek a közeli Pozsony várost és a Nagy-Csallóköz felső vidékét veszélylyel fenyegették. Ennek megszüntetése végett a meder kotrással bővíttetett és a folyam kellő irányítása uj párhuzamos művel megkezdetett. Azóta a régiekhez hasonló jégtorlódások ezen a folyamrészen be nem következtek. Az 1888. évben végrehajtott munkálatok fentartásán és kiegészítésén kivül, a gaiczgutori folyamszakasz szabályoztatott, mely addig a víz többfelé megoszlása és a meder teljes elzátonyosodása miatt minden tekintetben a legrosszabbak egyike volt. Az oldalágak elzáratván és kotrás segélyével uj helyesebb irány biztosíttatván, ezen folyamszakasz rendezése is kellő eredménynyel hajtatott végre. Ugyanabban az évben a mosonyi Duna felső torkolata vizosztó műépitménynyel rendeztetett oly módon, hogy a Győr és Gönyő közötti hajózásra legszükségesebb vízmennyiség azon kis vízállásnál is lefolyhason. Eme felső kiömlés további rendezésére a pótló tanulmányok és tervek elrendeltettek. 1890. évben a gaiczgutori folyamszakasz folytatása Csuny és Somorja határa között, a gutori nagy kanyar elzárásával, vétetett munkába és sikerrel be is végeztetett. Ugyanebben az évben munkába vétetett a nagybodak—lipóti folyamszakasz rendezése, mely főképen azért vált szükségessé, mert a folyam hajlandóságot mutatott a Baka község felé menő régi nagy ágakba oldalt kicsapni. A viz ily megoszlásának elejét nem véve, attól kellett félni, hogy a már szabályozott lipót—böösi és a böös—szapi folyamszakaszokat a Duna elzátonyosithatja és a már elért eredményt koczkáztatná. Ezért a Nagy Bodak községnél volt nagy oldalág elzáratott és lejebb a balparton kellő párhuzamos mű megkezdésével a folyam a többi oldalágaktól szintén eltereltetett a kotrással javított végleges főmederbe. Ugyanebben az évben készült a mosonyi Duna felső részének szabályozási terve, tekintettel a Szigetköz árvédelmére. Azonban ennek érdekében a védőtöltéseket lehetőleg mellőzendő és a hajózásnak ezen