Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
142 S. A Felső-Duna szabályozásának végrehajtása. Az 1885. évi VIII. törv. czikkely meghozatala előtt már Bodoky Lajos ministeri tanácsos javaslatára Kemény Gábor báró, közmunka- és közlekedésügyi magy. kir. minister elrendelte, hogy a felső Duna szabályozása a böös-szapi folyamszakaszon indittassék meg. A munkálatokra 1885. évre 600.000 frt lett engedélyezve,- de a szerződés későn történt megkötése miatt a téli idő bekövetkeztével abban az évben munkálatokat már nem lehetett végrehajtani. Különben is a komáromi folyammérnöki hivatal által készitett tervek az időközben történt mederváltozások következtében lényeges módositásokra szorultak. A legnagyobb változást az idézte elő, hogy a Duna folyam az 1885. évben a szapi irányból az u. n. bagoméri ágba vette magát, most tehát előbb még azt is kellett tanulmányozni és tárgyalni, hogy a két ág közül melyikben legyen a Duna főfolyása véglegesitve ? A műszaki tanács a komáromi folyammérnöki hivatalnak az 1886 évi munkaprogramm megállapítása végett felterjesztett terveit letárgyalván, az összes fenforgó körülmények megfontolása után a szapi Duna véglegesítését ajánlotta. Ezek után a munkálatok 1886. év tavaszán indíttattak meg nagy nehézségek között, melyeket az okozott, hogy munkaközben a munkálatok vezetésével megbízott magy. kir. müvezetőség kénytelen volt az általános tervben megjelölt müépitmények kiegészítése végett számos ízben pótterveket felterjeszteni. A kezdet nehézségét növelte az is, hogy a vállalat a végrehajtáshoz szükséges eszközökkel kellően még nem volt ellátva s mig azokat beszerezte, a mederben ujabb és ujabb változások keletkeztek, mit okozott főképen az a körülmény, hogy Böötől a bagoméri ág elejéig néhány kilométer hosszban a Duna főfolyása négyszeresen csapott át egyik partról csaknem merőlegesen a másiknak. Ily folyás mellett a szabályozást az is nehezítette, hogy az általános tervben nem volt meghatározva semmi szabályos vonal, melynek következetes megvalósításával a folyam szabályos meder kiképzésére kényszeríthető lett volna. E nagy nehézségek közepette is, az első évre előirt munkaprogramm csekély kivétellel végrehajtatott és a bagoméri Dunaág elzárásával a Duna főfolyása s ezzel együtt a hajózás a szapi ágba tereltetett. A tervező hivatal az általános tervek kidolgozásánál a költségekben megtakarításokra törekedvén, főképen csak azt tartotta szem előtt, hogy a partszakitásoknak eleje vétessék. Ekként a parhuzamos művek,
