Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

137 melyet a folyam saját erejével nem tudott megindítani és útjából el­mozdítani. Hasonló árvízveszély megszüntetése végett a magy. kir. udvari kanczellária felterjesztést intézett I. Ferencz királyhoz, m^ynek követ­keztében Batthány Vincze gróf elnöksége alatt u. n. udvari bizottság küldetett a helyszínére, tanulmány és javaslatok tétele végett. Ezen udvari bizottság 1812. évben a bajok orvoslásául csak Pozsony körül foganatosítandó kisebb folyamrendezéseket javasolt és a fősúlyt az érsekújvári Dunaág szabályozására fektette és ennek hajóuttá ala­kítását ajánlotta olyképen, hogy szabványos szélessége kÍ3 víznél 56 9 m, mélysége 317 m legyen, mely méretek mellett a csatornában má­sodperczenkint lefolyó vízmennyiség 1705—204 ,ö köbméterre számít­tatott. E javaslatok több okból, de legkivált Pozsony város ellenzése miatt, megvalósulásra nem jutottak. A magy. kir. vizépitészeti igazga­tóság indítványára 1818. évben uj bizottság ment a helyszínére, mely­nek javaslatai a király elé terjesztetvén, a nevezett igazgatóság utasít­tatott a terveket és költségvetéseket elkészíteni, a munkálatok végre­hajtására pedig Zichy Ferencz gróf, ki addig a Sárviz csatornázását vezette, nevezte ki kormánybiztosnak. Nevezett működését ismét megakasztották Pozsony vármegye rendei, kik a vizépiteszeti igazgatóság terveit a vármegyére károsaknak tartot­ták és Alsó-Ausztria szomszédos kerületi hatósága is óvá^t emelt, azt állítván, hogy a tervezett munkálatok a Duna árvizét alsó-ausztriai területekre visszaduzzasztanák. A magyar kir. vizépitészeti igazgatóság hiába czáfolta meg ugy Po­zsony vármegye rendeinek, mint az osztrák kerületi hatóságnak kifo­gásait, a felső Duna rendezése nem volt megkezdethető. E vajúdások közepette a Pálffy herczegi uradalom, mely Pozsony vármegye rendei­nek ellenkezését szitotta, egy uj tervet dolgozott ki, melyet 1821. évi január 14-én a magyar király elé terjesztett, ki a terv megbirálására bizottságott nevezett ki. E bizottság jegyzőkönyveiből, melyeket Lanfranconi Enea sok más becses adattal együtt mentett meg a kereskedők csoma­goló papírjának sorsától, azt lehet kivenni, hogy az emiitett terv a felső Duna rendezését Haimburgtól Gutorig kétféleképen javasolta. Az egyik mód az lett volna, hogy a Duna számára Haimburgtól Oroszvárig Pozsony városának elkerülésével Moson vármegye területén egészen uj meder ásassék, melynek partjai a kiöntések ellen töltésekkel lettek volna ellátandók. A másik mód szerint csak Haimburg és Dévény között ástak volna uj medret és Pozsonytól Oroszvárig ismét Moson

Next

/
Thumbnails
Contents