Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

136 mosása elől egészen a község beltelkeire kellett hátrálni, ujabb időben épültek. A jelen században, az 1823. évben Komárom vármegye uj felvételek alapján a nagy-dunai töltéseket kis vizszine fölé 52 méterig magasította, Győr vármegye pedig a Csilizközben Bakától Kulcsodig uj töltést épitett. Az 1854. évben megalakultak a nagycsallóközi ármentesitő társulatok s Forgách József és Bobich Károly mérnökök készítettek uj terveket. E társulatok működése azonban kis arányú volt, mig az 1876. és 1883. évi nagy árviz az érdekeltséget fokozott tevékenységre kényszeritvén, jelenleg a magasított és megerősített árvédelmi töltés a NagyCsallóközben tűrhető állapotban van, ugy a Szigetközben, hol ez ideig a régi elégtelen töltések tatarozgatása Győr vármegye törvényhatóságának gondjaira volt bizva. Mosony vármegye a területén csak helyenkint levő régi, igen alacsony és gyenge töltéseket, melyek éppen csak a Duna közép vizei ellen nyújtanak némi védelmet, egészen a községek és a birtokosok erejére bízta, azzal hitetvén magát, hogy az árviz ugy is leszalad a Győr vármegyei részekre és semmibe se vévén, hogy az árviz a kisodort kavicscsal mindinkább megrontja a talaj termőképességét és a felülről kiöntött árviz a Győr vármegyei községeket mindinkább veszedelembe sodorja. E visszás és fenyegető helyzettől kényszerítve, Győr vármegye törvényhatósága megkisérlette a szigetközi árvédelmi társulat megalakítását; azonban minden törekvése a szomszéd Moson vármegye ellenkezésén és egyes birtokosok által félrevezetett községek visszavonulásán szenvedett hajótörést. Ily viszonyok között a közérdek megóvása végett 1892. évben hivatalból kellett a szigetközi árvédelmi társulatot megalakítani s Győr vármegye főispánjának, mint ministeri biztosnak, vezetésére bizni. Mihelyt az előintézkedések befejeztetni fognak, a munkálatok kezdetőket veendik, mi a mosonyi Duna felső kiömlésénél már a jövő évben, esetleg még ez év végén be fog következni. A Felső-Duna medrének rendezésére, mely egyedül biztosithatja a hajózást és megszünteti az annyira veszedelmes jégtortódásokat a mult században Mária Terézia és II. József uralkodása idején kezdtek gondolni; de egyelőre csak Pozsony város ármentesitése lebegett, mint főczél, szem előtt. A végrehajtott munkálatok (a várossal szemközt levő ágak elzárása és a pozsony-bécsi országút töltésének felemelése) azonban e czélnak sem feleltek meg és 1809. év kora tavaszán a megindult jég a Pozsony alatt egyszerre szétoszlott Dunában megakadván, a jégtorlasz által felduzzasztott viz Pozsony város alsó részeit elpusztította s csak a beállott erős olvadás vetett végett a jégtorlasznak