Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

FUGGELEK. I. A FELS Ö-D UNA SZABÁLYOZÁSA. 1. A Felső-Duna állapota a szabályozás előtt. A Felső-Duna név alatt a szabályozás megkezdése óta értjük a folyamnak azt a részét, mely Dévénytől, hol Magyarországba lép, egészen Duna-Radvány községig terjed. A Duna folyam Pozsony alatt a fő ágon kivül kéi jelentékenyebb oldalágat is táplál. Ezek egyike az érsekújvári Duna vagy KisDuna, mely közvetetlenül Pozsony város alatt szakad ki és éjszak felé kerülve, onnan tovább keletnek fordul és Gutánál a Vág folyóval egyesül, honnan Vág-Duna nevet visel és a komáromi vár alatt ömlik vissza a nagy Dunába. A másik nagy ág Oroszvár határában szakad ki és Rajka, Magyar-Óvár, Mosony, Győr mellett elhaladva, Gönyő felett Véreknél egyesült ismét a nagy Dunávál. Ennek az ágnak neve mosonyi Duna vagy győri Duna, majd csak egyszerűen KisDuna. A nagy Duna és érsekújvári Duna közt levő sziget neve NagyCsallóköz, a mosonyi Duna és a nagy Duna közt levő sziget neve pedig К i s-C s állók öz vagy Szigetköz. Az emiitett ágakon kivül a Felső-Dunának, különösen Oroszvár és Szap községek között még számtalan kisebb nagyobb elágazása van, melyek a folyamatban levő szabályozás előhaladásával néhány kivételével már mind el vannak zárva s a folyam mindinkább a szabályozott fő irányba tereltetik, ugy hogy a mellék-elágazásokba a Dunának csak magasabb vizei ömölhetnek be és néhány ágat ideiglenes csak a műépitményekben hagyott nyilások táplálnak a kis viznél magasabb vizállások idején, melyeket a hordalékok eltávolitása s az ágakba lerakodása czéljából kellett alkalmazni.