Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

116 állítása, illetve megalakítása után lesz lehetséges, mert csakis egészséges és izmos szervezeten alapuló társulás mellett képzelhető a vizeknek és a halászat gyakorlásainak oly egyöntetű és szakszerű kezelése, mint azt a végső czél múlhatatlanul megkívánja. Ezekben nyeri az állam ama szerveket, melyek a halak védelmét illetőleg kellő erkölcsi biztosítékot nyújthatnak arra nézve, hogy a közérdekből hozott anyagi áldozatok sikertelenek nem maradnak. Eme czél érdekében oda törekszem, hogy minden társulat a szükséghez képest egy vagy több költőtelepet állítson fel, a melyekben a benépesítéshez igényeltető halanyag kiköltve és előkészítve, kellőleg megerősödötten bocsátassék szabadon. Ily telepek felállítását minden tőlem telhető eszközzel előmozdítani szándékozom, egyebek közt azzal is, hogy a törvényhozás által nyújtott eszközökhöz mérten, pénzbeli segélyben részesítem, a kibocsátott halak mennyiségét vévén alapul ennek megállapításánál. Mivel a társadalmi tevékenységet eme feladatnál nélkülözhetetlennek tartom, nem mulasztottam el a társulatok alakítása tekintetében is kezdeményezőleg hatni, oda törekedve, hogy a szervezést főfolyóinkon kezdve, fokozatosan valamennyi többire is kiterjeszszem. E végből az 1892. év folyamán a Dunának azon részén, mely kizárólag magyar területet érint, azaz Dévénytől—Dráva-fokig, saját közegeimmel a helyszínén gyűjtettem egybe a halászati jogosultak és azok vizterületének kiterjedésére vonatkozó adatokat, melyek ha legközelebb térképezve lesznek, alapját képezik a társulatok megalakítására hivatalból megindítandó hatósági eljárásnak, mi 1893-ban okvetlenül megkezdetik. Ugyancsak hivatalból tétettek lépések a soroksári Dunaágon érdekelt halászati jogtulajdonosoknak társulása iránt is. Az alakuló ülés is megtartatott, de mert egyesek jogaiknak önállóan leendő gyakorlására jelentettek be igényt, a törvényszerű eljárás eddig befejezhető nem volt. Folyamatban vannak továbbá és eddig magánosok által kérelmezett következő társulat-alakulási ügyek: Budapest székes főváros területén a Rákos patakon, ennek a székes főváros határához tartozó részén. Vas várraegyében: a Pinka folyón, ennek azon 150 km. hosszúságú részén, mely Felső-Eörtől az ország határáig terjed, továbbá a Rábának a csákány-ivánczi közút áthidalásától egészen r.-hidvég-vasvári ut hidjáig terjedő 22 5 km. hosszú szakaszán. Szabolcs vármegyében a Tiszán, Dobtól egész Takta-Kenézig 164 km. hosszú szakaszon. Szepes és Sáros vármegyékben a Branyiszkó patakon, ennek Siroka