Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

89 A társaságnak évi tiszta jövedelméről, a mely az elsőbbségi kötvények kamatainak részbeni fedezésére rendelkezésre állott, a VII. táblázat tájékoztat. VU. TÁBLÁZAT. A Ferenc-csatorna részvénytársaság jövedelme 1875-től 1891-ig. 1875 ,í 1876 1877 1878 1879 1880 1881 U82 46,426 80 ' 11,458 42 12,651 99 21,210 41 14,969 31 15,814 28 6,529 -48 40,882 99 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 j 1891 95,356 4-9.., 85,133 65 74,902 35 ' 1 •45,108 27 1 83,363 16 88,153 57 99,001 86 98,0Ь9 97 83,505 47 A legutolsó kimutatásból látni, hogy a csatorna évi jövedelme a beruházott tőkének csak csekély kamatozást biztosit; ez a csekély jövedelmezőség legfőképpen abban leli magyarázatát, hogy a Tiszával és Dunával párvonalosan futó (lásd térképet) Kis-Stapár újvidéki csatorna, melynek épitő költsége közel 4.600,000 frtot tesz ki, még a fenntartás költségeit sem fedezi és igy a régi csatorna jövedelmezőségét is megrontja, továbbá hogy a csatorna transitó forgalma a Tiszáról a Dunára és viszont messze elmaradt azoktól a várakozásoktól, a melyeket teljes joggal e csatornához fűzhettek, mert föl lehetett tételezni azt, hogy a Tiszáról a Dunára és ezen Budapestre irányított, búzával terhelt hajók inkább fognak a rövidebb uton a csatornán át Bács-Földvártól, vagy Újvidékről Bezdánig vagy Bajáig •— mint a Dunán a nagy kerülőn Titel — Újvidéken át közlekedni. E várakozás azonban nem teljesedett be, mert a hajók legnagyobb része most is megteszi a Dunán a körutat és mellőzi a csatornát, miután a magyarországi folyókon egyedáruságot gyakorló Dunagőzhajózási társulat ugyanazon, sőt olcsóbb díjtételért vontatja a hajókat körül a Dunán, mint a mennyi azok után a csatornán fizetendő lenne. A csatorna forgalmának és jövedelmezőségének emelkedésére csak akkor lehet számítani, a csatornát egyrészt a tervezett Béga hajózó csatornával a Tiszán tul Temesvárig, másrészt a szintén tervezett vukovár-samáci csatorna révén a Szávával kötnék össze, a mikor a bevezetésben már említett Száva és Kulpa szabályozásával Temesvártól kezdve Károlyvárosig egy egyenes viziut keletkeznék, a melyen az Alföld