Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

8Í Tiszára, úgyszintén megfordítva, ha e folyókrót a csatorna állomásaira közlekedik. 2. Az átmeneti (transito) forgalmat, midőn a hajó a Tiszáról a Dunára vagy megfordítva megy át a csatornán, a nélkül, hogy a csatornai állomásokon árut venne föl vagy adna le. A belforgalomnál a Ferencz-csatorna hálózatát beutazó hajókat törvényszabta módon háromféle díjazásnak vetik alá, nevezetesen : a) hajózó dij vagy illeték; b) vámdij (peage) illeték, s végre c) kikötő- vagy helypénz-illeték, u. n. karópénzek. A hajókat teherbírásukhoz képest osztályokba sorozzák, melyek szerint az alul részletezett kikötő- és helypénz-illetéket vetik ki. A belforgalomban utazó hajókért minden tekintet nélkül a hajó osztályozására — mind terhelten, mind üresen — az illető járómű teherbírása szerint, hajózó illeték tejében minden 100 q és km.-kkit 1-75 kr fizetendő. Kivételt képeznek az 500 q és csekélyebb teherbírású dereglyék melyek hajózó illeték fejében minden 100 q és 1 km után 4 krt fizetnek. A vámdij és karópénz dolgában ezekre a dereglyékre is az áltanos határozatok állanak. Vámdijilleték fejében a tényleges rakomány után 100 q és 1 km-kint az alul kitüntetett három áruosztály szerint 2075 kr., illetőleg 13 25 kr s végre 6 kr fizetendő. Ezeket a hajózó- és vámdijilletékekel a beutazott csatornabögén csegétől-csegéig vetik ki, a hajó akár csak részben, akár az egész bögén hajózott is végig. Az árukat következő három osztályba sorozzák: I. osztályú áruk: Kereskedelmi áruk, fazekasáruk, olaj, tisztított és gerebenezett kender, gyapjú és pamut, száraz gyümölcs, rizs, pálinka, liszt, nyers és kidolgozott dohány, házi bútorok és eszközök, fémek, gazdasági és másnemű gépek, uj kovácsolt vas, vaslemez stb. II. osztályú áruk: Mindennemű gabonafajok, olajmagvak, hüvelyesek, gubacs, bor, sör só, kidolgozott kövek, friss gyümölcs zöldség és más növények, nyers