Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

77 Végül említést érdemel a Sárvíz-csatorna, a melyen Szegzárdig közlekednek a dunai hajók. A Rábán csakis Győr városon belül közlekednek a hajók. A Rábcán Kapuvártól lefelé kis dereglyék járnak Győrig és a Dunáig. A hajózó utak sorába tartozik még a Sárviz és Siócsatorna Szegzárd és a Balaton közt, a melyen azonban csakis kedvező vízállás idején közlekednek kisebb, lóval vagy emberekkel vontatott dereglyék. Tavi hajózás csak a Balatonon van ; jelenben három csavargőzös közvetíti a tó mellett fekvő helységek közt a forgalmat. A hajózható utak hosszúsága 1890. évben a következő volt : I. A Dunán Dévénytől Orsováig 973 km A Dunán a nagy Dunától Győrig 17 » A szent-endrei kis Dunán 31 » A tolnai dunaágon 14 » II. A Tiszán Csegétől a Dunáig 489 » III. A Dráván Zákánytól a Dunáig 229 » IV. A Száván és Kulpán Sziszektől a Dunáig . 804 » V. A Temesen Pancsovától a Dunáig .... 3 » VI. A Sárvizén Szegzárdtól a Dunáig .... 6 -> VII. A Ferencz-csatornán 235 » VIII. A Béga csatornán Temesvártól (Gusztos) Titelig 115 » IX. A Kőrösön Gyom ától a Tiszáig 127 » X. A Maroson Aradtól a Tiszáig 118 » XI. A Bossut Lyubnától 49 » XII. A Balaton 34 » Összesen . . . 3044 km 1891. évben a balatontavi hajózás 120 5 km-rel növesztette a hajóutak hosszúságát. Magyarország folyóin a hajózás legnagyobb része a Dunagőzhajózótársulat kezében van, a melynek 1890. év végén 190 gőzhajója 13,445 lóerővel és 782 uszálya közlekedett az általa beutazott vonalokon. A társulat gőzhajóinak hosszúsága 22'86—76 20 m, szélessége 6-55 —17 27 m, és legnagyobb bemerűlése terhelt állapotban 0.50—396 m .A társulat uszályhajóinak hosszúsága 2460—67-90 m, szélessége 3-50—930 m. bemerülése üresen 0-17—086 m és terhelt állapotban 090—2-80 m. Az uszályok teherbírása 99—820 tonna közt változik. Leginkább elterjedt a 350, 600 és 650 tonnás hajó. Az uszályok összes teherbírása 276,809 tonra s így átlag 356-7 tonnát szállítanak.