Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

78 Ujabb időben a magyar kir. államvasutak keretén belül létesitett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter hajózó vállalatot; ez azonban eddig mint önálló hajózási vállalat nem szerepelt, hanem a m. kir. államvasutak szolgálatában állva, ennek állomásaihoz gyűjtötte az Alduna és Száva mentén azoknak a pontoknak áruforgalmát, a hová annak hálózata ki nem terjedt. A tett intézkedéseket kedvező eredmény kisérte, miért is ezt a hajózó vállalatot ujabb időben tovább fejlesztették és hajók szaporitása következtében az eddigi forgalmat a Közép-Tiszára, is kiterjesztették; ezenkivül a hajórajt a gabonaszállítás évadán a szállítások lebonyolítására is fölhasználták. A Dunagőzhajózó-társulatot kivéve, a magyar államvasutak és számos kisebb szövetkezet és magános vállalat 1890. évben 90 gőzhajó és 1048 uszályhajó felett rendelkezett./1891. év végén 105 gőzhajóösszesen 17,754 ind. lőerővel és 1112 hajó összesen 232,605 tonna teher bírással volt már forgalomban; ez a tekintélyes gyarapodás hajózásunk örvendetes föllendülésének bizonysága. A Dunagőzhajózó-társulat a magyar folyókon fenntartott hajózásával 1890. évben 1.700,000 utast és 2,000.000 tonna árut és 1891. évben 2.579,891 utast és 1.715,709 tonna árut szállított 75.287,646 személykilométerrel és 659.265,018 tonna kilométerrel. Egy tonna 384 km-t tett meg. A magyar államvasutak és a kisebb szövetkezetek és magánosok hajói 1890. évben 66,006 utast és 977,047 t-át, 1891. évben 111,096 utast és 1.126,147 tonna árut szállítottak. A végzett személy-kilométer 1890. évben 3.874,338 és 1891. évben 3.984,200, a tonna-kilométer száma pedig 1890. évben 249,892.319 és 1891. évben 267.911,802 volt. Egy utast átlag 1890. évben 146 és 1891. évben 154, és egy tonnát átlag 1890. évben 256 és 1891. évben 238 km-re szállítottak. A magyar folyókon közlekedő járóművek méretei, mint a fennebb a Dunagőzhajózó-társulatra vonatkozólag közlött adatokból kitetszik, nagyon külömbözők mind hosszúság és szélesség, mind bemerülő mélység és teherbírás dolgában. A földmivelésügyi m. kir. ministeriumban a Duna és Tisza rendezésére vonatkozó tervek készítésekor zsinórmértékül fogadták el 2-00 m. mélyjáratu hajókat, a mennyiben ujabb időben többnyire ilyen hajókat készítenek hazánknak egyöntetű méretekre törekvő hajógyárai. Ehhez képest a folyók szabályozásánál kis víz esetére 200 m. mélységet tűztek ki célul.