Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

73 terveket most dolgozzák ki a föklmivelésügyi m. kir. ministeriumban ; reményeljük, hogy ezek alapján a törvényhozás a szükséges felhatalmazást és költségeket megadja, ugy, hogy a rendezés munkája rövid idő alatt az egész Dunán folyamatban lesz, vagyis mire a Vaskapunak és a felső Dunának szabályozását befejezik, a Dunán fennálló akadályok legnagyobb részét eltávolították és a folyamot a szabad, de egyúttal akadálytalan hajózásnak átadhatják. A Dunán tervezett munkák költsége közel 13 millió forintot tesz ki, ugy hogy a Duna szabályozása a felső Dunával 30—, a Vaskapu szabályozásával pedig 39 millió forintba kerül. A dunai hajózás érdekében ezentúl végzendő munkálatok után röviden felemlítem még azt a nagy szabályozó munkát, a melyet a magyar állam Budapest főváros árvédelmi biztossága és ezzel kapcsolatban a hajózás és kereskedelem érdekében 1870. évtől 1886. év végéig a budapesti dunaszakaszon végrehajtott. Tudvalevő, hogy Budapest fővárosát 1838. évben a Duna vize elárasztotta és jó részét el is pusztította, Oka ennek a pusztulásnak az volt, hogy a Duna, melynek szélessége a lánczhidnál 380 m. a főváros területén belül a Csepelsziget feletti, úgynevezett kopaszi zátonynál a soroksári Dunaág kiágazása felett közel 1000 m.-re szélesedett ki és teljesen elzátonyosodott. A jégzajláskor a jég e helyen megakadt ; veszedelmesen feltorlódott és a felduzzasztott vizet a város területére szoritotta. Ez árviz után a budapesti dunaszakasz szabályozásának szükségét mind a hajózás, mind az árvédelem szempontjából átalánosan hangoztatták ; de csakis a budapesti dunarész szabályozásáról szóló 1870. évi X. t.-cz. rendelkezésére hajtották régre. A budapeeti dunarész szabályozása a Margitsziget felett kezdődik és a soroksári dunaág kiágazása körüli szakaszon, a mai vasúti hid tájékán végződik. E munkának kitűzött czéljavolt: 1. a fővárost az áradások ellen biztosítani ; ezen czélból a fővároson alul létező 3400 m. hosszú, helyenkint 1000 m. széles sekély folyószakaszt töltésekkel és párhuzammüvekkel 380 m,-re szorították össze ; a meder sekély helyeit 0 alatt 3.6 m. mélyen kikotorták és a vizerőnek koncentrálása tekintetéből a soroksári dunaágat elzárták. A zárgát mellett egy 20 m. széles tápláló zsilipet építettek, hogy a soroksári ágnak a zárgáton alóli része friss vizet kapjon. A soroksári dunaágnak a zárgáton felőli része 2800 m. hosszú és 280 m. széles öbölzetet képez, melyet ez idő szerint a később említendő budapest-csongrádi csatornával kapcsolatban kikötővé akarnak átalakítani;