Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből

139 fogyasztva, ugy a 128.000 köbmtr viz ismét elég lenne 750.000 lakos számára. Ezen számításokba nincs belefoglalva a II-dik számú próbakút, mert annak fehasználása nem mutatkozik czélszerünek. Nemcsak hogy vastartalmú vizeket szolgáltat, de vízmennyisége alacsony talajvíz állásnál tul kevés lesz arra, hogy érdemes legyen érte külön 1200 mtr vezetéket fektetni le és nagyobb mérvű kisajátításokat eszközölni. Mieló'tt végleges véleményt mondanánk, tekintetbe kell venni mind azon szempontokat, melyek mellett a mesterséges szűrés behozatala a fővárosnak ajánlva lettElső sorban a k.-megyeri próbakutak vizének chemiai és bakterologiai változása lett feltüntetve oly körülménynek, mely mellett az ott nyert víz nem felel meg a hygieniai követelményeknek. Tényleg a chemiai alkatrészek csekély ingadozást mutattak fel a külömböző időben merített vizekben és a baktérium szám is változott 112—574 között köbcentiméterenkint. De ha ezt összehasonlítjuk a németországi legkitűnőbb szürőtelepekkel, ugy még mindig a természetes szűrés jut előnybe, mert a mint a feljegyzések bizonyítják, a bakterologiai laboratoriummal controlált berlini művek nem egyszer mutattak fel 1500—2300 bakteriát a szűrt vizben. Legfőbb nehézség a mesterséges szűrésnél szűrendő viz gyors minőség változása mellett kifogástalan vizet állitni elő, mert ahoz nem csak igen nagy felületű szürőtelep szükséges, de a szűrők szűrési képességének is mindenkor alkalmas állapotban kell lenni. Ha ehez hozzá vesszük, hogy tényleg a vízfogyasztás is változó, ugy bátran kimondhatjuk, hogy a mai szűrési technika mellett annyi gyorsan változó körülmények között mindig teljesen jó vizeket szolgáltatni a nagybani üzemnél nem lehetséges és igy a természetesen szűrt viz mindenesetre jobban kifogja elégiteni a közegészségi követelményeket, mint a mesterségesen szűrt vizek. Külömben a-véleményadásra felszólított Tahn, Fodor és Balló szaktudósok is konstatálták 1885-ben leadott véleményükben, melyben utaltak még arra is, bogy a Duna vize a kontinensen a legpiszkosabb vizek közé tartozik. A természetesen szűrt vizek minőségére a depressziónak minden valószínűség szerint van hatása, mert bár a budai telepnél egy ízben konstatálva lett is, hogy erős leszivattyuzás mellett a vízminőség nem rosszabbodott, nincs ezáltal beigazolva, hogy a később beálló magasabb vízállásnál nem lett-e rosszabb a viz. A viz minősége, mint azt a természetes források is igazolják, min-