Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)
Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből
140 dig a növekvő vízállások mellett romlik, igy ezen szempontból is kivánatos, hogy a depresszió mérsékelten tartassék. Igy minden körülményt számba véve a k.-megyeri gyüjtők и ta к jobb és állandóbb minőségű vizet fognak szolgáltatni, mint azt mesterséges szűrés mellett előállítani képesek lennénk. A két rendszer között még a pénzügyi szempont is a természesesen szűrt vizek mellett dönt, ugyanis ha azon előtervek költségvetéseit átnézzük, melyek ugy a természetes, mint a mesterséges szűrésre kidolgoztattak, a 125,000 köbméter napi vízmennyiségnél 2—3 millió forint külömbséget mutatnak fel a term, szűrés javára. Ehhez járul még a szűrési üzem költsége, melylyel szemben a k.-megyeri hosszú nyomó cső mellett előálló munkatöbblet még mindig nem emészti fel a szűrők kezelési költségét. Még azon fontos ellenvetésre kell nyilatkozni, hogy a természetes szűrésre alapított vízgyűjtők idővel eldugulnak. Tényleg van ezen aggálynak alapja, a mennyiben néhány külföldi műnél a vízszolgáltatás apadást mutat fel, de hogy ezt a túlságos mértékben alkalmazott depressziónak vagy egyébb helyi körülményeknek lehet-e tulajdonítani, nincs kiderítve. Mégis a szakemberek törekvései előbbre vitték e problémát annyiban, hogy iparkodtak oly müveket teremteni, melyeknél az eldugulás nem veszélyezteti az egész művet, hanem legfeljebb annak csak kisebb részét. Ily törekvés mellett jöttek létre a kútrendszerü vízgyűjtők, a hol mint Salbach javaslatában is, 30 kút közül egy-két kút vizszolgáltatási képessége csak csekély mérvben alterálhatja az egész művet és a legrosszabb esetben is azok áthelyezése más pontra nem jár túlságos költséggel. Mindezek után bátran kimondható, hogy a k.-megyeri természetesen szűrt vizek felhasználása aj á ni a tos abb a mesterséges szűrésnél, mely utóbbihoz folyamodni csak akkor lesz indokolt, ha a főváros fejlődése mellett a lakosság természetesen szűrt vizekkel már ellátható nem fog lenni. Beható eszmecsere és a kérdésnek minden oldalról történt megvilágítása után előadó a következő határozati javaslatot terjeszti elő: mondja ki a tanács, hogy: 1-ször. A káposztás-megyeri természetesen szűrt vizek felhasználása a budapesti nagy vizmű czéljaira minden körülmény figyelembe vétele mellett inkább ajánlható, mint a mesterséges szűrés behozatala. 2-szor. A vizgyüjtésre nézve a Salbach által javasolt függélyes kutrendszer előnyösebbnek mutatkozik a vízszintes gyűjtő csővel szemben. Kívánatos azonban, hogy a Salbach által javasolt összes kutak a