Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

110 történhet tapasztalásszerüleg akkor, ha a halak mint porontyok szokják meg az uj vizet: könnyen érthetővé teszi, a legújabban egyre fokozódó azon törekvést, mely szerint egyes vizeknek benépesítésére nem nagy halakat használnak, hanem ikrakorban szállított és a helyszínén kiköltött ivadékot. Ebből a szempontból érdemel a halikraszállitás figyelmet és ezért szükséges annak részleteivel közelebbről foglalkoznunk. Mint láttuk, a szállítás sikere függ az ikrák fejlettségifokától, a mennyiben csak akkor indíthatók czélszerüen útnak, ha a poronty szemei az ikra héján át láthatók lesznek. A siker második feltétele: a helyes csomagolásban rejlik. Csomagolás tekintetében mindenkor annak a módnak adjunk elsőbbséget a mely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy kis helyen aránylag nagy mennyiségű ikrát halmozhassunk fel, hanem a mely mellett az ikrák ugy a külső levegő befolyása mint a dobálással járó rázkódás káros következményei ellenében is a legjobban védve maradnak. — Az alábbiakban két ily módot ismertetünk, mint a melyek minden igényt kielégítenek és e miatt nagyon szokásosak. 4—5 cm. magas oldalú és átlyukasztott fenekű ládába (1. 10. ábrát) nedves réti vagy erdei mohát (sphagnum) rakunk, ügyelvén arra, hogy az jól kiegyenlített rétegben legyen szétosztva. Erre egy jóval nagyobb és előzőleg megnedvesített musslint teritünk olyképen, hogy annak szélei a ládán tul is érjenek. Az ikrák már most a musslinlapra helyezendők, lehetőleg egyenletesen elosztva 1. cm. vastag rétegben. Az elosztást igen jól lehet viz segélyével végezni akként, hogy az ikrát a ládában egy öntöző rózsáján át jól meglocsoljuk. Majd a musslin oldalait az ábra szerint gondosan felhajtjuk és a ládában még mutatkozó ürt nedves moha vagy vattával 10. ábra. Ikrák csomagolása szállításra.