Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

2 ugyanezen alkalomból megtartott congressuson pedig a szakelőadó a résztvevők elismerő hozzájárulásával kiemelte, hogy a magyarországi kultúrmérnöki intézmény szervezete a sikeres működhetés, valamint a felmutatott eredmény szempontjából mintaszerű és az európai hasonló szervezetek között a második helyet foglalja el és csak is a badeni múlja azt felül, nem a munkálatok absolut terjedelmét, hanem azok intensivitását tekintve; a vizjogi törvény végrehajtása körüli tevékenysége pedig páratlanul áll. Mindezen pártatlan és illetékes részről származó elismeréseket őszinte örömmel hozom a t. törvényhozás tudomására. A vizi ügyek egyesitésének egyik elsőrendű és szükségszerű követelménye volt, hogy a vizjogról szóló 1885: XXIII. t. cz., mely a volt közmunka- és közlekedésügyi és földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi ministeriumok hatáskörébe utalt ügyeket a két ministerium akkori felfogásához képest sok tekintetben eltérőleg oldotta meg, újból átdolgoztassék. felhasználva mindazon értékes tapasztalatokat, melyek a lefolyt öt év alatt a törvény végrehajtása körül szereztettek. E tekintetben a szükséges intézkedéseket már hivatali elődöm kezdeményezte, ebből kifolyólag a vezetésem alatti ministerium administrativ és műszaki osztályainak vezetőiből alakitott bizottság közel egy évet igénybe vevő alapos és minden részletre kiterjedő tárgyalások után, az uj vizjogi törvényjavaslatot elkészitve, elém terjesztette, hogy azt mindazonáltal a t. képviselőháznak be nem nyújtottam, annak oka abban rejlik, hogy a közigazgatás államosításáról és a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatok törvényerőre emelkedését be kívánom várni és azokhoz képest a vizjogi törvényjavaslaton is a szükséges változtatásokat meg fogom tétetni. A vízügyek egyesitésének második szükségszerű folyománya volt a vízügyi műszaki szolgálat újjászervezése, melynek alapját hasonlólag hivatali elődöm vetette meg és a mely az országos vizépitészeti és talajjavitási hivatal felállításában nyert befejezést. A műszaki szolgálat újjászervezése főbb vonásaiban a következő alapokon nyugszik. A folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok képezik az állami vízügyi szolgálat végső közvetlen szerveit; végzik önállólag a törvény és rendeletek által reájuk ruházott, vagy a minister által hozzájuk utalt ügyeket és felügyelik a vizi társulatokat. A folyammérnöki hivatalok száma 16, a kultúrmérnökieké 8. A folyammérnöki hivatalokat működésükben a kerületi felügyelők őrzik ellen, kik a központban egyúttal a kerületeikbe eső ügyeknek előadói. A kultúrmérnöki hivataloknál a kerületi felügyelői intézmény eddigelé behozva még nincsen, azonban a keret és működés tágulása esetén ennek szükségessége hasonlólag be fog következni. A kerületi felügyelői intézmény kiválólag bevált és kedvező hatása az ügyek alaposabb elintézésében, a külső hivatalok és munkálataik sikeres ellenőrzésében és vezetésében már is örvendetesen jelentkezik. Miután a műszaki szolgálatnak egyik ága sem igényli annyira