Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)
A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
10 A vízrajzi osztály fennállásának első éveiben megindította továbbá a dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozását, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra. Ezt a különben szintén igen szükséges tanulmányt azonban félbe kellett szakítania, mert a kistiszai zsilipnek időközben történt beszakadása a közérdekeltség figyelmét kiválóan a Tisza állapotára fordította és a tiszai vizműtani felvételek haladéktalan megindítása általánosan érzett szükséggé vált. Ez okból ! már 1887.' évben megindította a vízrajzi osztály a Tiszafolyó mederalakulásának nyilvántartására szolgáló műveleteket, és az 1889. év végéig elkészítette a Tisza medrét és hullámterét ábrázoló ' kataszteri térképek másolatait két példányban, Tisza-Ujlaktól kezdve a Dunába ömlésig. Továbbá a tiszai hossz- és keresztszelvények felvételének alapjául szolgáló 296 darab uj* fixpontot rakatott le a Tisza mentén, felváltva a jobb és baloldalon, ugy, hogy minden 27 kilométer hosszúságban 1 uj magassági fixpont esik. A keresztszelvények állandó megjelölésére beszerzett 600 drb szelvénykőből 364 drbot illető helyeiken beállittatott, különösen ügyelvén arra, hogy a keresztszelvények a lehetőségig azokon a helyeken jelöltessenek meg, a hol már a Tiszaszabályozás megkezdése előtt is voltak keresztszelvények felvéve. Ezen kivül megkezdette a vizsebesség-méréseket a Tiszán és mellékfolyóin, hogy belőlük a másodperczenkint lefolyó víztömegeket megállapíthassa. Ily czélból a Tiszán 14 helyen végzett vizsebességméréseket, összesen 221 különböző magasságú vízállásnál, a melyek alapján megszerkesztette a vizemésztések tömegvonalait a Tisza-Kürth alatti szakaszon az 1888-ik évi legmagasabb viz szinéig, a Tisza-Kürth feletti szakaszon pedig az 1889-ik évben mutatkozott vízállások magasságáig. Ugyancsak a Tiszameder alakulásának nyilvántartása czéljából Szeged város mellett —- a . Maros betorkolásától a Boszorkányszigetig — átlag minden 100 méter távolságban vett fel keresztszelvényeket évenkint a vízrajzi osztály, a melyekből kitűnik, hogy évenkint hol, mily irányban és mértékben fogyott, vagy növekedett a' Tisza medre Szeged város mellett? Miután a tiszai érdekeltségre felette fontos, különösen árvizkor, gyorsan értesülni, ugy a napi, valamint az 1—2 nap múlva várható vízállásokról, hogy a*' netalán szükséges intézkedéseket idejekorán megtehessék, ez okból a ' vízrajzi osztály meginditotta tanulmányait az árvizjelző szolgálat iránt is, a melyek alapján a Tisza, Temes és mellékfolyóinak vízgyűjtő területein 141 uj csapadékmérő-állomás állíttatott fel, melyek közül 41 árvizjelző-állomásul is' szolgál. Ezekkel együtt jelenleg a Tisza, Temes és mellékfolyóinak mintegy 153.000 D-kilométer kiterjedésű területén összesen 238 csapadékmérő-állomás van, tehát minden 643 D-kilométerre esik egy-egy állomás. Ezenkívül a vízrajzi osztályhoz naponkint 45 állomásról
