Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

11 érkeznek távirati jetentések a vízállásokról, a melyek közül 18 állomás oly adatokat nyújt, a melyek a Tiszának 9 főállomásán várható vízállások kiszámítására, illetőleg előrejelzésére szolgálnak. E kilencz főállomás helye : Vásáros-Namény, Csap, Tokaj, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged, TörökBecse és Titel, mely állomásokra nézve a tanulmányok már annyira be vannak fejezve, hogy a megnevetett állomásoknál 1—5 nappal előre jelezhető a vízállás ideje és magassága, a mennyi idő alatt t. i. a felsőbb vizmérczéknél jelentkező vizek lefolynak az alsóbb mérczékhez. A vízrajzi osztály időközben a következő nagyobb tanulmányokat végezte, u. m. : a közép Tisza fejlődésének, — a Balaton vizszine kezelésénél tekintetbe veendő körülményeknek — és a hármas Kőrös gyomai szakaszán várható vízállások megállapításának tanulmányait. Л végzett tanulmányok és müveletek közrebocsátása szintén a virajzi osztály feladatai közé tartozván, e végből évenkint egy-egy évkönyvet és a vízállásoknak egy-egy kötetét adja ki. 1889. év végéig kiadta ilyképen az 1-886, 1887 és 1888-ik évi évkönyvet, valamint a dunai és tiszai vízállások két kötetét. Úgyszintén kiadta 1887-ben »a Magyar-Állam vasúti, közúti és vizitérképét« 1:360.000 mértékben. Mindezeken kívül a budapesti, mohácsi, szolnoki és aradi m. kir, folyammérnöki hivatalokkal egyetértőleg a nevezett hivatalok vizműtani felvételeit megállapította és végrehajtására felügyelt. Ezek után áttérek azoknak megemlítésére, a miket a vízrajzi osztály 1890-ik évben végzett, u m. : A vizmérczék rendezését folytatva, 1890-ben a Sajó, Hernád, Garam, Ipoly és Nyitra folyókra nézve készítette el a vízrajzi osztály javaslatait. Továbbá a Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartására szolgáló müveieleket folytatva, a tiszamenti területeket előtüntető kataszteri térképnek reambulásából 41%-ot végrehajtatott. Ugyanazon czélból a Tiszán 3, a Szamoson 3, a Krasznán 1 és a Bodrogon 2 helyen, tehát 9 helyen végzett közvetlen sebességméréseket még pedig 142 fenékig érő teljes és 100 felszíni mérést, összesen 242 különböző vízállásnál. A Tisza mentén 1889-ben elhelyezett fixpontoknak, valamint a létező töltések koronajának és a földszintnek az adriai tengerszin feletti magasságait a Tisza mindkét oldalán, Nagy-Szőllőstől kezdve a Dunáig, a lehető legnagyobb pontossággal megmérte a mi végett 1978 kilométer hosszúságú vonal lejtezését teljesítette. A tiszai fő'keresztszelvények állandó megjelölésére szolgáló, de 1889-ről elmaradt 236 darab szelvénykövet a Tisza partjain elhelyezte. A Szeged melletti Tiszameder keresztszelvényeinek felvételét 1890-ben is ismételte, a Szeged melletti Tiszamederben végbemenő változás nyilvántartása végett.