Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése

112 megtakarításokat is eszközölni a társulatok évi védelmi kiadásaiban, miha­marább az összes ármentesitő társulatoknál alkalmazásba jutnak. Az ármentesitő társulatoknak legnagyobb része töltéseit a megfelelő méretekre kiépitvén, vagy azoknak kiépítése befejezéséhez közel állván — elérkezettnek látszik az az időpont, melyben a társulatok működése bel­vizeik rendezésére irányzandó. E tekintetben máris nevezetes eredmények konstatálhatok és áta'án örvendetes mozgalom jelei észlelhetők azon társu­latok legnagyobb részénél, melyek a belvizek rendezését be nem fejezték, illetőleg meg nem kezdték. Ugy, hogy alig néhányra tehető azon társulatok száma, melyeknél a kedvezőbb fordulat még be nem állott. Belvizek rendezve vannak, vagy azok rendezése megkezdődött a követ­kező társulatoknál: Bábaszabályozó, alsó-csallóközi, sárközi védgát és gombos-vajszkai, pan­csova-kubini dunavölgyi társulatoknál ; Beregmegyei, felső-bodroghi, felső-szabolcsi bodrog-közi, heves-szolnok­jászkiséri, részben a közép-tiszai (abádi öbölzet), Szolnok-Csongrád balparti, csongrád-sövényházi, kőrös-tisza-marosi, felső-torontáli, törökbecsei, nagy­becskereki és a hosszúfoki tiszavölgyi társulatoknál. A töltéseknek a végleges méretekre való kiépítésével egyúttal beáll annak a szüksége, hogy a társulatok védő füzeseikre és töltéseik gyepe­sítésére, illetőleg azoknak legczélszerübb, legnagyobb hasznot biztosító kezelési módjára kiváló figyelmet fordítsanak. E téren egyes társulatok igen értékes tapasztalatokat szereztek, szüksé­ges leend ezeket megfelelően feldolgozva a többiekkel is közölni, hogy a czélszeriinek, jónak bizonyult eljárások átalános elterjedésnek örvendhessenek Különösen töltéseink begyepesitése hagy fel igen sok kívánni valót, amennyiben aszályos jellegű klímánk alatt a töltések növényzete a nyári hőségek idejében egészen leperzselődik és átalán nem tud a töltések testén gyepszerü szövet gyökeret verni, a mi nemcsak gazdasági értékesítés, de különösen védelmi szempontokból is fölötte kívánatos volna. Nem mulaszt­hatjuk el, hogy e tekintetben ki ne emeljük a szegzárd-battai társulatot, mely a gyepesítést 3—4 évenkint, megfelelő fünemekből egybeállított mag­keverékkel kiváló gonddal ujitja és ily módon nemcsak igen szép kötöttségű gyeppázsitot, hanem kitűnő értékesítést is ért el. A társulatok legnagyobb része árterét műszakilag fejlesztette és az ide vágó munkálatokat már be is fejezte, ugy, hogy a legtöbb társulat ártere már jogerőre emelkedett, vagy jelenleg van hatósági tárgyalás alatt. Míg a tiszai társulatok néhány kivétellel ártereiket műszakilag fejlesztették, addig a dunai társulatok közül csakis a Bábaszabályozó és a két vágmenti társulat követte ezen utat. Műszaki ártér fejlesztést hazánkban elsőnek a Bábaszabályozó társulat végzett, mely ebbeli munkálatát 1875. márczius 15-én adta vállalatba és 1878-ban fejezte be.

Next

/
Thumbnails
Contents