Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)
Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése
109 lietjük ki; amennyiben az ezen és a megelőző évre engedélyezett összesen 208,000 frttal a soroksári ág felső torkolatától kezdve egész a gubacsi elzárásig, illetőleg zsilipig, nemkülönben az 1876. évi árviz alkalmával beiszapolt ráczkevei szakasz ,n 30 méter fenékszélességü csatorna kotrása végeztetett, illetőleg van jelenleg folyamatban, ami által ezen elzárt Dunaágnak legfőbb baján — a kellő táplálhatás hiányán — segitve lesz és a gubacsi záró gátig a hajózás is lehetségessé válik a mederben levő hajómalmok eltávolítása, illetőleg rendezése után. t II. Ármentesítés. A Duna és Tisza, valamint mellékfolyói mentén működő ármentesitő tá sulatok az elmúlt 1891. évben az árvédelem súlyos terhe és az azzal járó nagy költekezés alól csak részben a Tisza völgyében voltak mentek. A Tisza és mellékfolyói völgyében a tavaszi árhullám középmagasságú vízállások mellett vonult le és árvédelemre szükség nem volt; csak egyes társulatoknál a Tisza alsó szakaszán kellett a védanyag széthordásával és egyes mélyebb fekvő töltésszakaszok borításával a komolyabb védelemre emlékeztető intézkedéseket megtenni. A Tisza mentén a tavaszi árhullám ezen kedvező levonulása folytán komolyabb baj és ebből eredő károsodás egyetlen egy társulatot sem ért. A dunai jégzajlás levonulása ellenben oly súlyos körülmények között ment végbe, hogy több helyen töltés-szakadás is állott elő és ily módon községek és lakott területek is veszélybe és bajba jutottak. Az 1890—-1-iki télen képződött jégkéreg márczius havában vonult le a Dunán, levonulás közben a következő magasságra emelkedvén, u. m. : Pozsonynál: 546, Komáromnál: 5'44, Esztergomnál : 665, Budapestnél : 6'89, Dunaföldvárnál: 7-40, Mohácsnál 7-00, Apatinnál: 573, Újvidéken: 4'01, Zimonynál : 3'65, és Orsovánál : 337 méterre. A jéglevonulás azonban a Drávatorok fölötti szakaszon igen kedvezőtlen körülmények között történt. E szakaszon ugyanis a jég levonulásával járó veszélyeket rendkivül fokozta az a körülmény, hogy a felső szakaszokon hamarabb megindult a j^g, mint az alsón; továbbá, hogy a NagymarosBaja közötti szakaszon még mindig igen kemény és vastag volt a jégkéreg; _ végül hogy a Dunának csekély viztömege volt aránylag a jég levonulása idejében. Ezeknek következtében minél alább vonult lefelé a megindult jégtömeg annál inkább megszaporodott és annál hamarabb megakadt ; mert útjában ujabb és ujabb jégtáblákba ütközött, melyeket keménységük és vastagságuknál fogva nehezen birl összetörni, a Duna víztömegének csekélysége