Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése

108 még maradnak is jelentékeny munkálatok hátra, a folyamnak ezen szakasza sok tekintetben jobb helyzetben lesz, mint számos alábbi szabályozás alá nem vett pontja. A szabályozás eddigi hatásának megitélhetéséve vonatkozó adatok és tanulmányok, a mult év folytán be lettek fejezve és külön monográfiába összefoglalva fognak Nagyméltóságod elé terjesztetni. A Tiszán végrehajtandó munkálatokra ugyanoly összeg lett engedélyezve, mint az 1890. évben. A Tisza folyó szabályozásának folytatására szükséges munkák egységes tervezete, mit már érintettük, az országos vizépitészeti tanács által megállapittatván, abban a kedvező helyzetben voltunk, hogy a mult évi adomány terhére végzendő munkálatokat már ezen kereten belül hozhattuk javaslatba. A rendelkezésre álló összeg legnagyobb része az átvágások kiképezésére, mig annak kisebb hányada a part és hajó-ut biztosítására lett fordítva. A bővítendő átvágások megjelölésénél szorosan ragaszkodtunk a már emiitett előterjesztésünkben kimondott azon elvhez, hogy mindenek előtt az alsó átvágások fejlődésére fordítandó a főfigyelem, nehogy azonban emiatt egyes igen hátra maradt állapotban levő átvágásokra későbben aránytalanul sokat kelljen fordítani, a legelmaradottabb átvágások is munkába veendőknek jelöltettek ki, hogy azokban az önfejlődés folyamata megindulhasson Ezenkívül a munkasorrend megállapításánál arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy a tiszai állami kotrótelep necsak 1891. évben legyen foglalkoztatva és munkaképessége teljesen kihasználva, hanem hogy az 1891. évi tiszai adomány terhére oly munkálatok végeztessenek, melyek egyúttal lehetővé teszik, hogy a kotrótelep részére az 1892. év tavaszán is elegendő munka biztositassék. A rendkívüli alacsony vízállás, mely a Tiszán az 1891. év őszén beállott, a hajózást jóformán teljesen megakasztotta, miért is hivatalunk többé el nem odázható szükségnek ismerte fel a legnagyobb hajózó akadályoknak eltávolítását venni fel az 1892. évi munkasorozatba, miért is Nagyméltóságodhoz oly irányú előterjesztést tett, mely szerint a torkolattól kezdve Szolnokig az összes hajózó akadályok felvétessenek és lehetőleg néhány év alatt eltávolitassanak. Nagyraéltóságod kegyes volt azt elfogadni, és ehhez képest a szegedi szakaszon a Maros torok alatti szakasz rendezése és a padéi zátony megszüntetése, a szolnoki szakaszon az inokai és a karajenői 78 sz. átvágás felső torkánál levő zátony eltávolítása az idei munkasorrendbe felvétettek. Az egyesült Kőrösöknél a munkálatok immár oly stádiumba jutottak, hogy azoknak kedvező hatása nagyban és egészben érezhető ; a főczél a vizek lefolyásának gyorsítása a felső és középső szakaszon bekövetkezett; az alsó szakasz mederrendezésével pedig, hol a vízfolyás a Tisza vízállásától függ az ármentesitő társulatok töltéseinek helyesebb vonatozása lesz elérhető. A mult év munkálatai közül még a soroksári Dunaág rendezését emel-