Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

85 — folyóra áll. Tekintettel azonban arra, hogy ott nagyon nagyok az esések, én meg vagyok győződve, hogy ha ezek a vizek a patakszabályozások által oly helyzetbe fognak hozatni, hogy a kiöntött vizszin a természetes talaj szine alá sülyed, ezen patakok nagyon gyorsan fogják a vizet levezetni és e levezetett vizek elérik a már lejebb menő árhullámot és igy fokozni fogják a vízmagasságot is, a mellett, hogy a tartalmát is emelni fogják. Indítványom tehát az, hogy a mennyiben a gyakorlat azt mutatja, hogy ezen földterületek különösen kora tavaszszal bizonyos vízmennyiséget képesek megtartani és ugy az elpárolgás mint a beszivódás következtében ott nagy vízmennyiség tároztatik és a folyóktól elvonatik, ez a patakszabályozás a felső vidéken is csak a legszükségesebbekre redukáltassák, mert félő, hogy ez által még több baj következnék az alsó vidékre, mintha a Szamos töltése emeltetnék ; mert ezen patak-vizek gyorsabban elérhetnék az árhullámot, mint az ecsedi-láp elöntése által. Másrészt pedig indítványozom, hogy a patakok szabályozása lehetőleg korlátoztassék addig, mig a Tisza alsó szakasza épen a szabályozás következtében oly helyzetbe nem jön, hogy a felső vidékekről jövő nagy vízmennyiséget is az árvizszin emelkedése nélkül képes elvezetni. Glallacz János műszaki tanácsos: T. tanács! Én is szükségesnek tartom a Kőrös-szabályozás azon elvét néhány szóval megemlíteni, mely ott a szabályozás alapjául szolgált ; s hogy voltakép miért nem történt ugyszólva semmi Kunszentmárton vidékén ? Már az előterjesztésben elő van adva, hogy mily elv mellett történt a Kőrös rendezése az egységes tervezet szerint s mikép lett az végrehajtva ? A végrehajtás helyi bajok miatt vált szükségessé, a mennyiben Békésen és Gyomán előállt a Kőrösvölgy legnagyobb vizszinemelkedése ; igy tehát szükségessé vált ugy ezen emelkedésnek elhárítása, mint a bajok megelőzése végett, hogy egységes szabályozási terv dolgoztassék ki és bizonyos rendszer szerint hajtassék végre. S miután a Kőrös legkisebb esése Gyomától Szarvasig terjed, értve a kis viz sodrát és a kis vizet, szükségessé vált első sorban a Kőrös középső szakaszát rendezni. E munkálatok végre is hajtattak, a mennyiben az átvágások anyamederré bővítettek ki. Azonban a szabályozási munkálatokkal kapcsolatosan a védtöltések is kiépítettek, tehát mindazon akadályok, melyek mint szorulatok és szűkületek szerepeltek, eltávolíttattak. Mondom, ezen munkálatok szükségesekké váltak az EgyesültKőrösnek gyoma szarvasi szakaszán. Mig ezen munkálatok végrehajtva nem voltak, nem lett volna indokolt a folyó más szakaszán s épen a legalsó szakaszon változtatni ; miután ezen középső szakaszon máris eredmény látható, a mennyiben a hosszan tartó árvizek, melyek még a 80-as évek elején is mutatkoztak, ma már lényegesen megrövidültek, az árviz időtartama lényegesen csökkent, a vízlefolyás meggyorsult, ugy hogy lehetségessé fog válni a Kőrös árjait a Tisza-ár kulminácziója előtt levezetnünk a Tiszába. Most már a sor rákerült a többi munkálatokra is. Ezek valószínűleg 1 2 év alatt végrehajtatnak, s igy Kunszentmártonban az ottani helyzet — mely bár nem válságos, de mindenesetre megfontolást érdemel — nemsokára teljesen meg fog szűnni. Ennyit megnyugtatásul a t. előttem szólónak. Faragó Lipót műszaki tanácsos: Biró Elek igen t. tanácstag ur a Szamosra nézve néhány kérdést intézett, melyekre nézve kötelességem az igen t. tanácsot az ott tényleg fennálló körülményekről felvilágosítani.