Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

- 86 — Biró főmérnök ur felszólalásából azt kell következtetnem, liogy ő a helyi viszonyokkal és körülményekkel nem egészen ismerős. Felemliteni kivánom első sorban azt, hogy a Szamos mellett most ármentesitő társulatok nem léteznek, hanem ugy a jobb, mint a bal parton a régi időkben a vármegye fenhatósága alatt készitett úgynevezett érdekeltségi töltések állanak fenn, rossz vonalozással és — valljuk meg — nagyon rossz töltés-testtel. Ezen töltések fentartását megengedendőnek tartjuk, mert véleményünk szerint sem a joggal, sem az igazsággal, sem a törvényességgel meg nem volna egyeztethető, ha azon töltések elpusztítását javasoljuk, melyek a törvény oltalma alatt 20—30 év óta fennállanak s az érdekeltség által a régi közmunka arányában kivetett úgynevezett érdekeltségi munkával, a vármegye hozzájárulása és felügyelete mellett, tartatnak fenn. Emiitettük a töltések fentartását ; — ez alatt mi a mostani helyzet fentartását értjük. Ezen töltéseknek a Tiszára nézve valami nagy veszedelmet nem tulajdonithatni, mert a ki a szatmármegyei viszonyok alakulását az utolsó 10 esztendőben ismeri, tapasztalhatta, hogy valahányszor a Szamos mentén oly árviz zudult le, mely a Tisza árhullámait Naménynél veszedelmesen felszöktethette volna, az első sorban a Szatmár feletti Как és Szt.-Márton közt a partokat meghágva a jobb parton az egész Szamosközt elöntötte. Azonkívül rendesen a Szatmár érdekében a balparton a vármegye az érdekeltségi töltést átvágta, hogy a várost megvédje. Ezen töltések a törvény védelme alatt állnak és erre nézve mondjuk mi, hogyha helyi baj van, bizzuk az érdekeltségre, védje meg az a töltéseket, mert ezen mai helyzetet a Tiszára nézve veszedelmesnek nem tartjuk. Szatmármegyében és az ottani mellékfolyók területén hosszasabban működvén, tudom, hogy mi az a felvidéki patakszabályozás? Minden munkát, melyet az állami kultur- vagy folyammérnökség létesitett, ismerek. Egynéhány patak szabályozása az egész, a mit felvidéki szabályozás neve alatt ujabb időben még műszaki körökben is oly veszedelmesnek tüntettek fel a Tiszavölgy érdekében. Midőn ezt a tényt felemlítem, hogy t. i. nincsen ott oly nagy szabályozás, hanem csak néhány patakról van szó, hozzá kell tennem, hogy ez mind olyan, mely vagy a Túr„ vagy a , Batár, a Szamos vagy a Láposnak vagy a Tisza más mellékfolyóinak nyilt árterébe ömlenek be, mielőtt a folyó medrét elérnék ; hozzá teszem, hogy a patakok felső völgyében ármentesitésről sehol sem volt szó, ilyet az érdekeltek nem is kivánnak. Ezen munkálatnak tehát a Tiszára nézve veszedelmet tulajdonítani nem lehet. De megengedve bár, hogy e patakok a Tisza vizszinében érezhető változást idéznek elő, azért részemről sem. jogosnak, sem igazságosnak nem tartanám azt mondani, hogy mert ez most egy ujjnyi emelkedést okoz, ne engedjük meg, hogy Magyarországnak nem tudom hány százezer holdján a gazdasági haladás lehet.séges legyen. Ez az, amit Biró t. tanácstag ur felemlített és elérni óhajt, hogy t. i. a felvidéki patakokat ne rendezzük a Tisza érdekében és minden gazdasági haladást lehetetlenné tegyünk. Én el kell hogy ismerjem annak a felsővidéki birtokosságnak a tulajdonjoggal szerzett azon jogát, hogy káros vizeit levezetve, telkesitsen és gazdaságilag haladjon, ugy a mint viszonyai megkövetelik. Ebből a szempontból el kell ismernem annak a jogosultságát is, hogy az az érdekeltség esetleg a patakokat szabályozza, de ugy, hogy az a Tiszára veszélyt ne hozzon. De én a felvidéki szabályozások között egyetlen egyet sem ismerek olyannak, mely akár a Tiszára, akár mellékfolyóira nézve veszélyes volna.