Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 84 kevésbbé lehet azt tenni, mert — a mint mondom — lia töltés togná körül a Latoreza alsó részét, igen nagy vizszinemelkedést okozna. Még csak arra terjeszkedem ki, hogy ezen rendkívüli állapotot nem a nagy viz okozza. Ez nem az 1888-iki abnormis viznek következménye, hanem oly állapot, mely krónikussá vált s igy folytonos és állandó. Nem szükséges ehhez, hogy ott valami epocliális viz legyen ; péld. ez év tavaszán a Tiszán nem voltak nagy vizek, ennek daczára a Ticze illetőleg a Latoreza partján 0 község el volt borítva. Kérem tehát, méltóztassék az országos vizépit. hivatal ezt a dolgot ne sokáig a tanulmányozás stádiumában hagyni, hanem ugy intézkedni, hogy a gyökeres orvoslás minél előbb lehetővé váljék. (Helyeslések.) Bíró Elek társulati főmérnök : Igen t. tanács ! Az előttünk fekvő előterjesztésben a mellékfolyókra vonatkozólag elmondottak engem nem nyugtatnak meg. Észrevételem van a Körösre és a Szamosra nézve. A Kőrösnél mint az ottani ármentesitő társulat főmérnöke, egy körülményre bátorkodom felhivni a mélyen t. tanács figyelmét, és ez a Imnszent,mártoni állapotok rendezetlensége. Az alsó-kőrösi átmetszések megleli etősen el vannak hanyagolva. Fent nagyobbak lévén a bajok és könny ebb lévén rajtok segiteni, a vezetőség oda törekedett, hogy ezek orvosoltassanak előbb; ezáltal azonban a vizek felülről gyorsabban jővén le, alul stagnálnak, és Kun-Szent-Mártcnnál beállt az a helyzet, hogy a mennyiben a város közvetlenül a folyó partján fekszik és ott a vizek oly magasak, hogy a házakba bemennek, a házak udvarai pedig oly keskenyek, hogy töltéseket emelni nem lehet.igy az a veszély áll be, hogy mihelyt a vizek még 30—40 cm-rel magasabbra emelkednek, KunSzent-Márton ki van téve annak, hogy a viz keresztül tör és behatol az ártérre. Ezt megelőzendő, arra kérem fel a t. tanács figyelmét, hogy az alsó-kőrösi átmetszéseknek, lia nem is mindenikét, de legalább azt a kettőt sorolná a sürgősek közé, hogy Kunszentmárton előtt az átmetszésből nyerendő anyagból a. védtöltést mielőbb meg lehessen épiteni, hogy ugy Kunszentmárton és az az egész nagy terület nyugodt lehessen a netán bekövetkezhető bajok felől. Ez az egyik kérésem. A másik a Szamosra vonatkozik. Igen szépen ki van fejtve az előterjesztésben az a körülmény, hogy a Szamoson a mostani tározási viszonyokat azáltal megváltoztatni, hogy ott a társulatok védtöltéseiket felemeljék, mindenesetre nagy bajokat hozna az ottani érdekeltségre és épen ezért ki van mondva, hogy ez nem kontempláltatik. Ez nagyon helyesen van ; de mégis egy későbbi pontban azt kivánja az előterjesztés, hogy az ottani társulat működését azáltal mintegy megakasztani nem lehet, hogy védtöltéseiket fenn ne tartsák, vagy esetleg ne javitsák. Részemről erre vonatkozólag óhajtanám kimondatni, hogy igen komoly ok nélkül a szamosmenti társulatok töltései se ne erősíttessenek, se ne magasittassanak. Hogy semmit se tegyenek ott, azt én sem óhajtom, csupán azt, hogy a vizek mostani tározása meg ne kerittessék. Kissé aggaszt engem az, a mi a patakok szabályozásáról mondatik. A Tisza mellékfolyóinak felső részen levő patakok szabályozásáról az van mondva, hogy ezek nem fogják a helyzetet az alsó területekre nézve lényegesen megváltoztatni. Ha a patakok szabályozásának csak az volna a feladata, hogy a vizek levonulása után a poshadt vizet a területekről szedje össze és vezesse le, úgy ez csak a közvetlen közel levő