Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 76 — és a további viszonyokat ahhoz fejleszteni, én részemről örömest helyezkedem arra az álláspontra, hozzá tevén, hogy a jég elvonulása szempontjából a fák kiirtását nem tartom szükségesnek. A viz lefolyására nézve az a tapasztalatom van, hogy a mostani hullámtér azt a vizet amely hivatva van rajta lefolyni, igenis levezeti. Ahol nincs hullámtér, ott a viz természetesen a parton keresztül nem folyhat. Ha már belekezdtem a második pontba, t. i. a hullámtér helyreállításának kérdésébe, nagy örömmel hallottam ugy a theoria nagy mesterétől mint a legidősebb gyakorlattal bíró férfiútól, hogy a hullámteret, ha nincs, elő kell állítani. Ezt én tökéletesen helyeslem és nagyon kérem a végrehajtó kis tanácsot méltóztassék ezt komolyan figyelembe venni. A harmadik rész a tározás. Méltóztatott kétségbe vonni ennek jelentőségét. Én egy kicsit eltérek a számítástól. Megjegyzem, hogy az elméleti számításhoz is folyamodtam és ugyanazon eredményeket, amelyeket itten a vizrajzi osztály főnöke előadott, mint a gyakorlati mérésekből nyerteket, megtaláltam a theoriai formulákkal is, persze nem olyan pontossággal, amelylyel mathematice beszélni szoktunk, hanem olyannal, amely a gyakorlatnak megfelel. A gyakorlatra és a tényekre hivatkozva, én azt az összehasonlítást Szeged és Törökbecse közt és azt, hogy Szegedtől Törökbecséig 500 köbméter raktároztatott, a dolog felvilágosítására igen kevésnek tartom. Hivatkozhatom a vizrajzi osztály főnökére, hogy 1888-ban 4500 köbm, számíttatott a Tokaj és Tisza-Dobnál elfolyt viz mennyiség. Igaz hogy nem értettünk egyet, mert nem voltak a számítás alapjául kellő, biztos adataink és én azt a vizet még 5000 köbméteren is felül számítottam, de a 4500 köbméter mindenesetre meg volt. Kitűnik ez abból is, hogy gondolom 1881-ben méretett meg Dobnál az 1 méterrel alacsonyabb viz és akkor 4500 köbm. volt és hallom, hogy Szegeden 1880-ban a legnagyobb víztömeg 3500 köbméter volt. Pedig hát Tokajtól Szegedig bele jő a Tiszába a Sajó, a Kőrös-ök, a Zagyva és a Maros is. Ézek nagy folyók szintén, nagy viztömeget visznek, és mégis az a 4500 köbméter megkevesbedett. Ugyan hova lett volna az, ha nem tározódhatott volna? Határozottan áll tehát, hogy a hullámtér tározása nagy befolyással van, és roppant veszélyektől őrzi meg a partvédő társulatokat. Ezekben voltam bátor a hullámtér rendezésére nézve előadni nézeteimet. A fák kiirtása szerintem csak nagyon specialis esetekben lenne szükséges, nevezetesen ott, ahol maga a medernek oldala is be van nőve, mert ez határozottan gátolja a víz lefolyását. Másodszor szerintem is, a hullámtér, lia nincs, előállítandó. És harmadszor a tározás czéljából ezeket a nyilt ártereket a mostani állapotban fentartandóknak vélem. Kvassay Jenő osztálytanácsos : Legyen szabad a hallottakra röviden reflectálnom. Mindenek előtt szerencsésnek kell mondanom magamat, hogy mindabban, amit Hieronymi ő méltósága mondott, tökéletesen egyetértek vele a dolog érdemét illetőleg. A mi előterjesztésünkben foglaltakat illetőleg azon meghatározott távolságokat, melyekre a hullámtér kitisztítandó lenne, nem mi állapítottuk meg, hanem a közmunka és közlekedésügyi minister, mielőtt a kis tanács e részben működött volna. Itt tehát befejezett ténynyel állottunk szemben. Az eljárás is megtörtént, a folyammérnöki hivatalok az egyes társulatokkal e tekintetben a helyszíni bejárásokat megtartották és a tervezetek nálunk vannak elbírálás végett. Mi azonban az ekként meg-