Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 75 — ebből az óriás tömegből fogunk megállapítani, természetesen lehet 5 százalékkal több vagy kevesebb a valónál, és amit felhoztunk különösen Szeged és Becsére, ép ugy mondhatnók, hogy Szegeden nem 3500 köbméter, hanem 5 százalékkal több, vagy kevesebb folyt le : szintén igy mondhatnók Becsére nézve is ; de mi egyiknél sem veszszük sem a maximumot sem a minimumot, hanem a középszámot és igy a viszony magában mégis ugy áll, a mint a számok mutatják. Ha pedig az egyiknél a maximumot, a másiknál a minimumot vennők, vagy megforditva, az hibás eljárás lenne ugyan, de azért mégis körülbelül 200 köbméternyi tározás maradna fenn Szeged és Becse között. Teljesen igaz, hogy az a 25 méter tározás, a mi egy helyen van mondva, esetleg nem is létezhet. De nem is ugy érti ezt a kis tanács, valamint a vizrajzi osztály sem ; mert mindnyájan tudjuk, hogy ezen adatok 5 °/

0-nyi pontatlansággal birnak. Az azonban, hogy a tározásnak nagy hatása van, kétségtelen ; hogy mennyi, azt majd csak későbben fogjuk megállapíthatni, igaz, hogy 5°/,,-nyi pontatlansággal. De ha csak igy is megállapíthatjuk az egész Tiszára nézve, az mindenesetre nagy haladás lesz e téren és oly művelet, a milyen még sehol sem történt; mert akkor képesek leszünk megmondani, hogy ezen és ezen a területen ennyi és ennyi víz tározódik. Az eddigi eredmény pedig ugy fejezhető ki, hogy tényleg a tározás köbmennyiségét nem tudjuk ugyan pontosan megmondani ; de azt igen is határozottan mondhatjuk, hogy annak mindenesetre olyan hatása van, a melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. Ismétlem, hogy a hullámtér tározó képességét mindenesetre igénybe kell vennünk és arról lemondani jelenleg nem lehet. Kenetlek Pál főmérnök : A hullámtér rendezésére nézve 3 dolgot kell distingválni, először a fák, cserjék stb. kiirtását, másodszor a szorulatok eltávolítását, harmadszor a tározást. Hát a mi a fák stb. kiirtását illeti, szó volt már más izben is arról, hogy a Tisza partja az ily benövésektől megtisztittassék ; de hát akkor ennek a törekvésnek más czime volt, nevezetesen az, hogy a vontató ut helyreállittassék. Ez akkor különböző okoknál fogva nem sikerült ; pedig ha akkor véghez vitték volna, a mostani kivanalomnak már elég volna téve. Nevezetesen, hallottam azon kívánalmat, hogy a hullámtér kitisztítása első sorban azért szükséges, hogy a hullámtéren a jégtorlaszok meg ne akadjanak. Én régóta lakom a Tisza partján és 30 esztendeje működöm ott ; de sohasem láttam a hullámtéren jeget mozogni, pedig tiszta hullámterek vannak előtte. Igen, de a jég a hullámtéren lefelé nem vonul és azért a benőtt terület a jég levonulását nem is gátolja. Ha a torlasz emelkedik annyira, hogy egy kicsit bővebb helyet kap a meder felső szélességében, azonnal megindul és levonul a meder mentén. E tekintetben meg kell különböztetni a tavaszi és téli jégmenést. A tavaszi jég nálunk nem szokott nagy veszélylyel járni, akkor a jég napról-napra gyengül, mig ellenben télen az összetorlódott jég compactabbá válik, a vizszin fölé méternyi magasságra emelkedik a torlasz teteje ; ha tehát ily magasságra fölemelkedhetik, világos, hogy a vizben még sokkal mélyebben van benne és tudok rá esetet, hogy 3 mértföldnél hosszabb torlasz is volt, de határozottan mondhatom, hogy a mederben alig folyt le valami viz, hanem mindennek a hullámtéren kellett lefolyni. Az által azt akartam jelezni, hogy a hullámtér fentartása igen nagy fontossággal bir, azt elgátolni hacsak igen alacsony nyári gáttal nem, káros volna, és amennyiben már kimondatott, hogy a töltéseket nem kell újra tracirozni, hanem a mostani állapotban kell megtartani