Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 67 — lyással a viz magasságára. Én ugy tudom, hogy ezek a nyilt árterek, a melyek itt szóban forognak, nem nagy kiterjedésüek. És én ugy gondolom, hogy az ezeknek elzárásával járó vizszin-emelkedés oly csekély, hogy nem jöhet szóba azon nagy előnyök mellett, melyeket a gátak kiépítéséből nyerhetünk. Mert egészen bizonyos, hogy a hol a gátak követik a folyam irányát, ott a folyam jobb, mint a hol nem követik. Hajdú t. tanácstag ur felhozott pár példát arra, hogy a folyó ott is rossz, a hol párhuzamosak a gátak. Ha ez áll, akkor annak bizonyosan más okai vannak. Ha ott az Etsch azt az anyagot lehozza az Alpesekből, természetes, hogy azt a hordalékot nem képes felfogni ; mind ennek oka nem a gátak párhuzamossága. Még rosszabb lenne a helyzet, ha a gátak is rosszul volnának vonalazva. Továbbá hivatkozott Hajdú ur a hollandi és olasz példákra. Nagyon nehéz a következtetés idegen példákból. Mindenütt tudni kell, hogy miért történt ugy és miért nem másképen ? Hollandiában, Olaszországban évszázadokkal ezelőtt vagy nem sokkal ujabb időben épitették az eredeti gátakat ; lia most építenék, másképen építenék, bizonyosan nem ugy, mint azokban a szép hydrographiai térképekben felrajzolva találjuk. Rupcsics György vállalati főmérnök : T. műszaki tanács ! Engedje meg, hogy én a tárgy más oldalának megvilágítását kisértsem meg. Részemről nagy örömmel fogadtam a munkát, mely hivatva van a Tiszaszabályozás művének folytatását hosszabb időre irányozni. Mindjárt annak első elolvasása után elég tiszta képet nyertem egészben a dologról. Egyes részeket újra meg újra is elolvastam, hogy teljesen kidomborítsam magamnak a munkálat képét. Ugy vélem, hogy most már ezt elértem. És ezzel áttérek a kérdés azon oldalának megvilágítására, melyet részemről igen fontosnak tartok. Ez t. i. épen a hullámtérrendezés kérdése. Ott kezdem, hogy miképen képzelem én a Tiszát a szabályozás előtti állapotban és miképen képzelem, hogyha az, a mit helyesnek és jónak látok a képzeletben, végre lesz hajtva ? Itt közbevetőleg megjegyzem, hogy véleményem szerint a műszaki tanácsnak nemcsak egy technikai kérdésre kell igennel, vagy nemmel felelnie, hanem irányeszmét kell adnia arra nézve is, hogy a külső tervező mérnök tudja, hogy mi fog történni, mi lesz a teendő munkálatok alapja? Különböző korszakokban egyes egyének szabták meg ezt, ma a műszaki tanács van hivatva az irányelvet megállapítani. Ha végig nézek a Tisza hossz-szelvényein, 3 csoportot találok, a hol a mércze nagyobb púpot mutat ; ez onnét eredhet, hogy a hullámtér nincs eléggé rendezve, de lehet más baj is. Én tehát szükségesnek találnám műszakilag indokolni, hogy mi a helyi érdekű kérdés? legyen az akár mederrendezés, vagy jobban mondva a hullámtéri akadályok eltávolítása, akár egyéb. Én azt tartom, hogy lia a Tiszának egyenletes esése volna és valahol a mérczén ugrás mutatkoznék, azt kellene következtetni, hogy ezt valamely keresztgát vagy valamely helyi baj okozza és ha vizsgáljuk, hogy ezen helyi érdekű kérdés orvoslása abban áll-e, hogy a hullámtért rendezni kell, vagy a gátat el kell-e távolítani és hogy szükséges-e azt eltávolítani vagy nem? ezen feltevéssel kiszámíthatjuk, hogy ha ezt a pontot eltávolítom, használ-e ez az érdekeltségnek ? lesülyeszti-e a vizet 2—3 cm.-re és igy tovább? De ha azt a kérdést kutatom, hogy miért van ez? a felelet nehéz. Nagyon sok factor van, a mely befolyhat. Itt a meder széles, amott szűk ; és ha az ebből származott duzzadásból eredő nagyobb esése volna a Tiszának és ha az az