Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 08 — akadály eltávolításával kiegyenlítené magát, akkor nevezném helyi érdekűnek ; de ha a duzzadás részben még fenmarad, bizonyára egy másik akadály is van és volt, a mely esetben nem nevezném helyi érdekű akadálynak, hanem akkor ez a folyó status quo-jának a szabályozás által történt megváltoztatásának folyománya. Szerintem a szabályozás állapota előtt a Tisza víztömege, talajviszonya, esése stb. kiegyenlítette egymást, vagy ha nem, bizonyos kiegyenlítési stádiumában, azok egymással bizonyos egyensúlyi helyzetben voltak. A szabályozás megindításakor töltést építettünk és akkor azt mondták, a töltés nem vezérli a folyót, annak más feladata nincs, mint gátolni, hogy a viz ki ne ömöljön az ártérre. Ezt több mérnök is mint irányadót fogta fel ; Paleocapa is megmondta, hogy ez csakis a kiömlő vizek gátlására szolgál. Ha pedig kimondatott volna már akkor, hogy meg van a Tiszának characteristicus kis, közép és nagy vize — a középviz a mederben, a kis viz azon teknőszerü mélyedésben, mely a Tiszára nézve caracterizáló ; a nagy víz pedig a két töltés közt, — akkor az a mérnök gondolt volna arra is, hogy a tervezésnél is oda törekedjék a töltéssel, minthogy elismeri a raktározás előnyeit is, hogy az a két töltés a meder-szelvényt egészítse ki. Én tehát daczára annak, hogy a töltés főrendeltetése az, hogy a viz ki ne öntsön, azt a hibát találom, hogy nem mondatott ki, hogy a tervező mérnök ez irányban kell, hogy folytassa munkálatait. Ha ezt tovább fűzöm és ebből vonom le a tapasztalatokat mind a hullámtér rendezésére, mind azon munkálatokra nézve, melyek 4 millióval vétettek föl úgynevezett helyi érdekű szabályozásokra, és ha még hozzáteszem, hogy az eddigi adatokból kitűnik, hogy a hullámtéren 15—20"/

0-je, tehát csak kis része megy el a viznek és mégis — jóllehet a töltések nem voltak oly szabályosak — milyen nagy kárt okozott ez, tehát milyen nagy kárt fog okozni az, hogy a mederrendezésnél azokat a mederpart-fixirozási műveleteket, melyek a medert a vizek levezetésére képessé teszik, nem általános szempontból fogjuk fel, hanem helyi érdekű dolognak qualifikálva az építkezést, tisztán helyi érdekűnek minősítjük. Előfordult már az is, hogy egy-egy folyószakasz megtámadta a töltést. Azt mondották rá, hogy ez helyi érdekű dolog, megcsinálták ; nagyszerű volt a hatás ; de milyen befolyással volt ez a másik szakaszra ? Bizony nem valami nagyon előnyös volt. Ha pedig az én figyelmemet oda terelik, hogy ezt a kérdést nem mint helyi érdekűt fogjam fel, — habár momentán helyi érdek kielégítésére van is szánva, — hanem ezt a kisebb szabályozás által megbolygatott vizlefolyási viszonyok szempontjából, uj mederalkotás szempontjából teszem, akkor azt hiszem sokkal magasabb irányban fogok eljárni. Részemről tehát azt kell mondanom, hogy az egész tervezet nagyrészben, ugy a mint van, igen szép és helyes ; de veszélyeztetve látom a szabályozás által megváltoztatott vízlefolyást, az alakitandó medernek helyes irányát az által, hogy itt egyes dolgok, ugy látszik, helyi érdekűnek bíráltainak el. Ebből kifolyólag javaslatom oda terjed, hogy a hullámtér rendezését, nem nézve azt, hogy egyik helyen talán szükséges bővebben, a másikon talán kevésbbé terjeszteni ki, úgyszintén az egész mederkorrekcziót ma nemcsak mint hajózási baj orvoslását kell fölfogni, mert ha ezen munkák ugy vitetnek keresztül, a mint ez a szabályozás által megbolygatott folyamrendszernek megfelel, akkor azt gondolom, hogy megint oly szép és csendes folyó lesz a Tisza egy század múlva, mint volt valaha és ágyát ugy meg fogja csinálni, hogy benne a