Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 66 — lia nincs érdekeltség, mely a munkát elvállalja és a munkálatnak meg kell lenni, akár történjék a nyári gátak alakjában, akár más gátakkal, ha az egyszer szükséges, végre is hajtandó és akkor a folyammeder rendezésének költségeit természetesen a kormánynak kell viselnie. Ez volna alázatos nézetem. Azt hiszem fölösleges, hogy tovább is indokoljam álláspontomat. Ismétlem, hogy Hieronymi ő méltósága inditványát helyesnek és czélszerünek tartom. Khcrndl Antal műegyetemi tanár: T. műszaki tanács! Miután eddig nem volt alkalmam a kérdéshez hozzászólni, méltóztassék megengedni, hogy a javaslatnak a hullámtér rendezésére vonatkozó részét illetőleg mondottakra, valamint a mederrendezésre általánosságban és részletekben, a mennyiben ily kérdésekhez hozzá lehet szólni, én is hozzászóljak. Az e részben mondottakhoz részemről hozzájárulok és a tett javaslatokat helyeseknek tartom, egyes elvi részleteket ide nem értve, nem azért, mintha nem értenék egyet, hanem annyiban, a mennyiben a részletekhez csak a kis tanács tagjai, vagy azok szólhatnak hozzá, a kik a helyi viszonyokat tüzetesen ismerik. A hullámtérre vonatkozólag mindent helyeslek. a mi javaslatba hozatott, és az, a mit e tekintetben mondtak, ugy találom, hogy tulajdonképen szintén ugyanazt czélozza a mit az előterjesztés, csakhogy más szavakkal kifejezve. Nevezetesen ugy látom, hogy a mi a hullámtér rendbentartására nézve javaslatba volt hozva és a mit Klimm ur, utána pedig Hieronymi ur mondottak, tulajdonképen ugyanaz. A javaslatban az van mondva, hogy a hullámtér rendezése igen fontos, a hol lefolyási akadályok vannak a hullámtérben. Klimm ur ő nagysága ezt ugy fejezte ki, hogy mindaz, a mi a viz lefolyásának könnyítésére a hullámtérben történik — üdvös; Hieronymi őméltósága pedig oda nyilatkozott, hogy bizottságilag vizsgáltassék meg, hogy hol vannak olyan helyek, melyeknél a hullámtérben a viz lefolyását gátló akadályok léteznek ? Szerintem mind a három javaslat ugyanaz, de a kérdés elintézésének oly czélszerű módja, melynél jobbat találni nem lehet, mindenesetre Hieronymi javaslatában foglaltatik. A dolgot czélszerübben elintézni valóban nem lehet, mintha bizottság vizsgálja meg az egész hullámtér hosszaságát és esetről-esetre határoz. Mert, hogy a hullámtérben vannak lefolyási akadályok, bokrok, fák stb., arról nagyon fölületes szemlélő is, a ki csak egyszer megfordult folyóink területén, meggyőződhetett, hogy sok helyen igen lényeges lefolyási akadályok vannak. A hydrographiai osztály felmérései szerint a Tiszán aránylag csekélynek találtatott a hullámtéren lefolyó viz mennyisége (10 vagy 15°/

0) ; a Kőrösökön pedig meg van emlitve, hogy igen nagy a hullámtér. Tudni kellene a helyet, a hol a mérések történtek. — De valószínű, hogy ennek oka az, hogy a hullámtér oly részén történt a mérés, a hol az nagyon szűk. — Magam is ismerek oly helyeket, a hol, ha megnézzük a hullámtért, látjuk, hogy a viz nem folyhatik le rajta. Felhozatott a nyilt árterek kérdése ; erre nézve Klimm ur nézetét teljesen helyeslem azon nyilt árterek tekintetében, melyeket ő emiitett, t. i. melyek a Tisza alsó szakaszán vannak és aránylag csekélyebb kiterjedésüek. Ugyanis a raktározás igen hasznos dolog ugyan, de csak akkor, ha igen nagyok a raktárak ; ha kicsinyek a raktárak, a másodperczenkénti 3—4 ezer köbméter viz mennyiségéhez képest is egyszerűen ki lehet számítani, hogy egypárszor 24 óra alatt a viz az ilyen raktárt kitölti; ez már igen nagy raktár, de kisebb raktárak nincsenek érezhető befő-